Eltökélt a kormány a kancelláriarendszer bevezetésében
Azért húzódik a folyamat, mert az állami gazdasági vezetők kinevezése rengeteg érdeksérelemmel járna – tudta meg a Figyelő.
A felsőoktatási kancelláriarendszerhez hasonló struktúra megvalósítása a célja a kormánynak az egészségügyben is. A Figyelő úgy tudja, azért húzódik a folyamat, mert a kórházi kancellárok, azaz állami gazdasági vezetők kinevezése rengeteg érdeksérelemmel járna. Viszont a kormány eltökélt abban, hogy a kórházak gazdálkodása felett erőteljes kontrollt gyakoroljon, hiszen évente több tízmilliárd költségvetési forintba kerül az intézmények adósságának finanszírozása.
A lap megtudta, hogy az egészségügyi kancelláriarendszer bevezetéséhez nem kell végső döntést hoznia a kormányzatnak. “Vannak ugyanis olyan lépéseink, amelyben konszenzus teremthető, és ezek végül a kancelláriarendszerhez fognak vezetni” – mondta a lap minisztériumi forrása.
Az elképzelések szerint a kormányzat olyan rendszerben gondolkodik, amely szerint az egyes kórházak felett egy területi egységet hoz létre, amelyik rálát az intézmények kiadásaira és bevételeire.
Már folyamatban van a pénzügyi és számviteli rendszer egységesítése, amely úgy is felfogható, hogy ez az első lépcsőfok a majdani kancelláriarendszer felé vezető úton.
A terv, amely szerint centralizálnák a kórházak gazdálkodását, január elején derült ki. Ónodi-Szűcs Zoltán akkor határozottan cáfolta, hogy ez a lépés a kancelláriarendszer kiépítésének előszobája lenne – írtuk a MedicalOnline-on. Mint az államtitkár akkor mondta: ez a kérdés a kabinet döntésének nyomán lekerült a napirendről.
