Egyenlő bánásmód az orvosi ügyeleten

A kameruni származású és állampolgárságú, angol anyanyelvű, színes bőrű kérelmező a késő esti órákban felkereste a bepanaszolt gazdasági társaság által működtetett orvosi ügyeletet. A kérelmében előadta, az ügyeletes orvost tájékoztatta arról, hogy a magyar nem az anyanyelve, nem beszél jól magyarul, valamint elmondta magyar nyelven a panaszát. Ezt követően aziránt érdeklődött, hogy az orvos beszél-e angolul. Az orvos közölte vele, hogy Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar és amennyiben azt szeretné, hogy az orvos őt megvizsgálja, akkor hozzon tolmácsot. Ez utóbbi hangsúlyozására az orvos többször kiabálva elismételte a „translator” szót. A kérelmező – angol nyelven – mondta az orvosnak, hogy a felesége magyar és másfél éves gyermekükkel otthon tartózkodik, emiatt nem tudta őt az ügyeletre elkísérni. Az orvos erre – angol nyelven – azt válaszolta, hogy nem látja el a kérelmezőt addig, ameddig a felesége a rendelőbe meg nem érkezik. A kérelmező végül – először magyar, majd angol nyelven – arra kérte az orvost, hogy mondja meg a nevét, amit az orvos visszautasított, ezt követően a kérelmező a rendelőből eltávozott. A kérelmező álláspontja szerint anyanyelve (a magyar nyelvet nem jól beszéli), bőrszíne, valamint kameruni állampolgársága miatt tagadták meg tőle az egészségügyi ellátást.

A kérelemben foglaltak alapján az EBH értesítette a bepanaszolt egészségügyi szolgáltatót az eljárás megindításáról, egyben a kérelmező panaszával kapcsolatban nyilatkozattételre hívta fel. A szolgáltató az EBH felhívását szabályszerűen átvette, azonban határidőben nem tett nyilatkozatot. Az EBH ezért az egészségügyi szolgáltatót 50.000.-Ft eljárási bírsággal sújtotta és ismét nyilatkozattételre hívta fel. A bepanaszolt szolgáltató a bírság összegét megfizette, azonban továbbra sem tett nyilatkozatot. Az EBH ezért – újabb nyilatkozattételre való felhívás mellett – 200.000.-Ft, eljárási bírságot szabott ki vele szemben. A bepanaszolt egészségügyi szolgáltató az EBH e felhívását is szabályszerűen átvette, azonban határidőben, illetve a határozat meghozataláig nem tett nyilatkozatot.

A kérelmező kameruni származására, illetve állampolgárságára hivatkozott védett tulajdonságaként, amelyek fennállását útlevele másolatának a becsatolásával valószínűsítette. A EBH következetes gyakorlata alapján a kérelmező kameruni állampolgárságát elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § t) pontja alá tartozó védett tulajdonságként. Ezen túl a kérelmező nyilatkozott arról is, hogy angol anyanyelvű, valamint hivatkozott a bőrszínére. A védett tulajdonság valószínűsítése körében az EBH elfogadta a kérelmező nyilatkozatát a tekintetben, hogy az angol az anyanyelve. A kérelmező bőrszíne pedig az útlevelén szereplő fénykép alapján szintén megállapítható volt. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a kérelmező az őt ért hátrány bekövetkezésekor rendelkezett az Ebktv. 8. § c), f) és t) pontja (bőrszín, anyanyelv, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző) szerinti védett tulajdonsággal.

Az EBH az eljárást lezáró határozatában hangsúlyozta, hogy az Ebktv. 19. §-a alapján az eljárásban speciális bizonyítási szabályok érvényesülnek, amelyek értelmében abban az esetben, ha a kérelmező a 19. § (1) bekezdésében szereplő feltételeknek eleget tesz, vagyis a védett tulajdonságát és az őt ért hátrányt valószínűsíti, a bepanaszolt félnek kell bizonyítania, hogy vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Ebből következően abban az esetben, ha a bepanaszolt az eljárás során egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, vagyis nem érvel amellett és nem csatol semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőt a kérelemben szerepelő helyen és időpontban nem diszkriminálta, az EBH-nak alapvetően a kérelmező által előadottakat kell elfogadnia a tényállás megállapításakor.

További részletek az egyenlobanasmod.hu-n