Egyedülálló egészségügyi képességgel gyarapodott a honvédség
A Magyar Honvédség nemzetközi szinten is "egyedülálló", élvonalbeli "képességgel" gazdagodott, ami egyaránt szolgálja a védelemegészségügyet és szükség esetén a civil lakosságot, mondta Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában (MH EK).
Az államtitkár a labordiagnosztikai eszközök és mobillaboratóriumi konténerek beszerzését és telepítését célzó, 2,5 milliárd forintos európai uniós projekt zárórendezvényén elmondta: a 21. század egyik kulcsszava az innováció, amely az egészségügy, főleg a katonaegészségügy területén különös jelentőséggel bír, hiszen központjában maga az ember, illetve a katona és annak jóléte, egészsége áll. Emlékeztetett: 2017-ben azzal a céllal indították a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, hogy a Magyar Honvédség a régió legfejlettebb hadereje legyen, ennek részeként a védelemegészségügy képességeit is fejlesztik. Kiemelte: a NATO megbecsült tagjaként Magyarország most is és a jövőben is arra törekszik, hogy az egészségügy területén is kiemelkedő legyen hozzájárulása a szövetség képességeihez.
Hozzátette: azon dolgoznak, hogy az új MH Egészségügyi Központ legyen hatékony, gyorsan reagáló, modern és dinamikus, ami a Magyar Honvédség elvárásainak és az orvosszakmai szempontoknak is megfelel. A ma lezáruló uniós projekt is ezt a célt szolgálja.
Schmidt Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének gazdálkodási helyettese közölte: a fejlesztéssel a Magyar Honvédség nemzetközi és szövetségesi szinten is jelentős, élvonalbeli képességgel gazdagodott. Elmondta: a beszerzett labordiagnosztikai eszközök egy részét az Észak-pesti Centrumkórház - Honvédkórház központi laboratóriuma, más részüket, valamint a két konténerből álló mobil laboratóriumot pedig az MH Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutatóintézet használja. Mint mondta, a fejlesztés hozzájárul, hogy a magyar lakosság járványügyi, közegészségügyi és katasztrófavédelmi szempontból is nagyobb biztonságban legyen. Javul az egészségügyi ellátórendszer diagnosztikai képessége, és hozzájárul, hogy a váratlanul kialakuló, az egészségügyi ellátást veszélyeztető kritikus helyzetekben, vagy katasztrófa esetén az eddigieknél is hatékonyabb együttműködés valósulhasson meg a katasztrófavédelemért felelős szervekkel és a civil egészségügyi intézményekkel.
