„Egy krízishelyzet nem a stratégiai döntéseknek kedvez”
Modellváltás zajlik a gyógyszeriparban, így az ipar szereplőinek viszonylag rövid idő alatt kell teljesen új helyzethez alkalmazkodni. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) új elnökét, Leitner Györgyöt elképzeléseiről valamint a gyártók és forgalmazók alkalmazkodási képességéről, a kormány és az ipar kapcsolatáról, esélyekről és reményekről kérdeztük.
A Medical Tribune követező számában megjelenő interjúban Leitner György, az AIPM új elnöke többek között beszélt a küszöbön álló központpontosított gyógyszer közbeszerzésről is: „nem mondanám, hogy ez a rendszer jó vagy rossz, lesznek, akik rosszul járnak és lesznek olyanok, akik jól jönnek ki ebből. A nyertesek az alacsony árakat nagyobb volumenek értékesítésével kompenzálják majd. Ez egy teljesen újfajta megközelítést kíván az ipar szereplőitől. Fontos ugyanakkor, hogy a versenyhelyzet megmaradjon, ne alakuljanak ki monopóliumok. Ez a biztonságos, kiegyensúlyozott gyógyszerellátás miatt is elengedhetetlen, hiszen ha a közbeszerzés nyertese gyártási vagy egyéb probléma miatt nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor fontos, hogy legyen olyan piaci szereplő, aki helyt tud állni helyette.”
Kíváncsiak voltunk arra is, szerinte mi kell ahhoz, hogy megvalósuljon az oly sokat hangoztatott, hőn áhított cél, hogy az egészségipar kitüntetett szerepet kapjon. Leitner György úgy véli, van esély a kitörésre. „Ha megszületne a döntés, és az egészségipart, ezen belül a gyógyszeripart kiemelt iparágként kezelné a mindenkori kormányzat, akkor elképzelhető lenne, hogy közelíteni tudjunk más országokhoz. Sok jó példát látunk: a belgát, a szingapúrit, a németet, az angolt. Ez döntés és akarat kérdése. Sajnos a krízishelyzet azonban nem a stratégiai döntéseknek kedvez. Ez önmagában érthető is, de ha végignézek az elmúlt 20 éven, egyetlenegy év volt, amikor nemcsak beszélt róla, hanem tenni is kész volt a politika azért, hogy ezt az iparágat kiemelje.”
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint a krízisadó átmeneti műfaj. Úgy véli: „hosszú távon nem megoldás, mert paralizálja a rendszert, hiszen az ilyen mértékű adószint megfejelve az orvoslátogatói díjjal az egész működést takaréklángra helyezi, és az ipar ezáltal regresszióba kerül. Kiszámoltuk az elvonás negatív multiplikátor hatásait is, és úgy látjuk, hogy 2010 és 2012 vonatkozásában körülbelül 25 százalékkal csökken a teljes nemzetgazdasághoz hozzáadott érték, ami csak a mi tagvállalataink esetében 56 milliárd forintot jelent. A MAGYOSZ és generikus szövetség tagvállalataival együtt ez valószínűleg meghaladja a 100 milliárd forintot – vagyis 2012-ben ennyi pénzt vontak ki a rendszerből. Tehát a Széll Kálmán terv gyógyszeriparra vonatkozó nettó eredménye az ország szempontjából negatív.”
(Az interjú teljes terjedelmében a Medical Tribune 6. számában olvasható. Regisztrált felhasználónk innen letölthetik.)
