Egészségügyi reform: csak belebukni lehet?
Úgy tűnik, hogy a Fidesz ebben a négy évben sem fut neki nagyobb egészségügyi reformoknak, fogalmaz összeállításában a Telex.
Molnár Csaba a jelen mellett a jövőt is kutató tanulmányban a kilátásokról is beszélt. A 2010 óta regnáló Fidesz-kormányoknak ugyanis mindig is erős felhatalmazásuk volt, de mégsem volt igazán kiemelt az egészségügy megreformálása (ahogy az oktatásé sem).
Ezt bizonyítja az egészségügyi kiadások alacsony, ráadásul csökkenő aránya a magyar GDP-ből, de erre utal az is, hogy a kormányzati struktúrában miként kezelik az ágazatot (mint tudjuk, mostantól eléggé unikális megoldásként a belügyminiszter alá tartozik a szakterület).
A politikai szavazatgyűjtés opportunista világában amúgy is az a mondás járja, hogy az egészségügyi és az oktatási változtatásokba csak belebukni lehet. A terület összetett, a változások (például prevenció, képzés) pozitív hatásai pedig lassan érnek be, de sok az ellenérdekelt fél, és ha valaki kritikus (például egy orvos), elég sok választót elérhet az elégedetlenségével. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor maga is úgy fogalmazott egy éve:
„Semmilyen egészségügyi átszervezés vagy reform nem lesz. Harminc éve követem az egészségügyi reformokat testközelből, és eddig azt láttam, hogy az egészségügyi reformokkal az emberek általában csak rosszabbul jártak.”
Ettől függetlenül természetesen fejlesztések azért történtek, elsősorban uniós forrásokból, vagy eseti „tűzoltó” problémakezeléssel, mint amilyen az orvosi bérek megemelése volt Covid-járvány idején.
Az egészségügyi szakértők szerint annak azért van jelentősége, hogy a következő politikai ciklusban miként tekint a politika az ágazatra. Sinkó Eszter, az SE dékánhelyettese (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar) úgy véli, hogy erősebb lenne az egészségügy érdekképviselete, ha például a kormányüléseken lenne közvetlen reprezentánsa is az ágazatnak, akár önállóan, akár a szociális feladatokkal együtt.
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint rossz egészségügyet lehet önálló tárca alatt is csinálni, ahogy egy nagyobb szervezetben is lehet jól dolgozni, de azzal ő is egyetért, hogy annak van (legalábbis szimbolikus) jelentősége, hogy van-e önálló szaktárca.
A szakemberek szerint sok minden segítette a magánoldal fejlődését, és a Telex cikke innentől alapvetően azt vizsgálja, hogy miként lehetne még jobban előrelépni:
- A magyar lakosságnak több lett a pénze, hiszen intenzív volt itthon a béremelkedés.
- Van egyfajta kényszer is, hiszen az emberek a Covid idején még nehezebben jutottak hozzá az állami egészségügy kapacitásaihoz – mondta Kóka János, a Doktor 24 elnöke, aki a kétezres évek baloldali kormányaiban gazdasági és közlekedési miniszter volt. A kínálati oldal is fejlődött, hiszen külföldi, hazai NER-es és hazai piaci befektetők lepték el a szolgáltatói oldalt.
- Igencsak visszafogott tempóban, de a pénztárak, a biztosítók is fejlesztettek.
