Éger István: nem lenne szabad engedni, hogy alapvetően az anyagiak irányítsanak
Az orvost elvileg nem befolyásolhatják a beteg rovására a gazdasági források – mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Szerinte a betegellátás teljes frontján óriási a baj, se pénz, se paripa, se fegyver.
– Egyfelől azt hallani, hogy a kamara gyenge, nem szervez megmozdulásokat. Másfelől meg azt, hogy túl sokat politizálnak. Hol az igazság?
– A második állítás soha nem volt igaz. Akik ezt mondják, azokból egyfajta ellenérzés beszél. Elhiszem, hogy sokak számára nehéz elképzelni azt a bonyolult helyzetet, amely a kamaravezetéssel jár, nem lehetnek az elmúlt nyolc év alatt összeszedett minden információ birtokában, és az ezekből következő lépéskényszerek ismeretében sem.
– Mégis rendre elhangzanak politikai felhangú, sokszor egyenesen a kormányzatot érő kritikák az ön részéről, amelyeket a nyilvánosság elé visz.
– Társadalompolitikai szempontból szoktam megfogalmazni üzeneteimet a mindenkori döntéshozóknak. Ha a kamara nem nyilatkozik vagy vár, az súlyos bajok forrása lehet. Ha viszont markáns véleménnyel jelenünk meg, mint az év elején vagy akár napjainkban a Semmel¬weis-koncepció kapcsán, akkor meg kitör a botrány. Folyamatosan keressük az egészségügy döntéshozóit, akik sajnos nem fogékonyak a jelzéseinkre. Tapasztalataim szerint jelenleg nincs érdemi szakmai kommunikáció, de erről nem mi tehetünk.
– Korábban viszont még markánsabban reagáltak, ha mellőzve érezték magukat.
– A testületnek van tapasztalata arról, hogy a kollégák mennyire mozdíthatók. A 2006-ig meglévő, majd a mostantól ismét kötelező tagság jogilag és erkölcsileg is sok szempontból korlátozó, mert a tagság heterogén, sokféle politikai álláspontot, érdeket képvisel. Vagyis kötött a pálya, ezért csak higgadtan szabad megnyilvánulnunk, és a törvény sem tesz bármit lehetővé nekünk. Ráadásul megváltozott a világ tíz év alatt. A demonstratív lépések sehol nem hoztak érdemi eredményeket, nem szakították föl a talajt. Több közvetlen módszer a felszínessége miatt le is járatódott, miközben megnőtt a média szerepe. Egy-egy jól elhelyezett hír nagyobb erővel csapódik be, mint egy egy-két ezres megmozdulás.
Az interjú folytatását itt olvashatja.
