Éger: A szabályszerű működés pénzbe kerül
Nem közügy, hanem kamarai belügy a tagdíjak emelése – mondta Éger István az EchoTV-ben. A MOK elnöke nem érti, miért lett ez a hír szenzáció.
Nem tudom miért ekkora szenzáció az, ha egy magyarországi, kötelező tagságú, közel 50 ezres létszámú hivatásrendi köztestületben a feladatok ellátáshoz szükséges forrást meg kell teremteni – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az EchoTV Napi aktuális című műsorában. Hozzátette azt is, ha megtörténne a most vitatott emelés, még mindig az orvosi kamarai tagság a legolcsóbb a hivatásrendek között.
Elmondta azt is, a kamara mintegy 120 főből álló szakértői munkavállalói karának bérét jelentősen rendezni kell. Ugyanis miközben 2015-18 között 48 százalékkal emelkedett a kötelező bérminimum, a kamarában nem történt érdemi béremelés. Mint fogalmazott, „elmentek a falig”, mindenben takarékoskodva és beosztva a pénzeket, de ha nem akarják elveszíteni a munkavállalóikat, akkor fizetniük kell.
Nem várható el az sem, hogy az etikai bizottságok tagjai országszerte ingyen végezzék a tőlük elvárt, egyre komplikáltabb feladatokat, és biztosítani kell a fedezetét egyéb költségeknek is, amit például az e-közigazgatás vagy az e-bíráskodás bevezetése ró a szervezetre. Ezek fedezetét szeretnék megteremteni becsületesen.
A köztestület létét és tagi viszonyát törvény rendezi, a választott vezetők felelőssége, hogy a kamarát üzemeltessék és biztosítsák a feladatok ellátását, márpedig a szabályszerű működés pénzbe kerül – tette még hozzá.
A MOK szolgáltató kamara, százmilliós nagyságrendben költ tagi szolgáltatásokra, eseményeket, rendezvényeket szerveznek, élet- és balesetbiztosítást nyújtanak a kollégáknak. Azonban ahogy a taglétszám növekedik, a forrás ezzel párhozamosan pedig nem, csökken az egy főre jutó szolgáltatási kvóta, amin szintén emelni szeretnének emelni. Mint Éger István hangsúlyozta, a juttatásokon keresztül akár az éves tagsági díj többszörösét is tudná realizálni egy-egy kamarai tag.
A sztrájktárgyalások aktualitásai mellett a kórházak konszolidációjáról is kérdezték az elnököt, aki elmondta, ha a finanszírozási metodika nem változik, az adósság újratermelődése sem áll meg: annyit kellene a fizetni az elvégzett feladatokért, amennyibe azok kerülnek.
Problémaként vetette fel, az egészség- és finanszírozás-tervezés háttérintézményeinek megszüntetését. Ezt ugyan a bürokráciacsökkentéssel indokolta a kormány, de valójában a szakmát hátrányosan érintő és káros adminisztratív intézkedések születtek, amelyek következtében éppen azok az intézmények zártak be, amelyek a felelős és szakszerű költségtervezést végezhetnék. A gazdálkodás és a finanszírozás tervezése ezért most ad hoc-jellegű, ami szintén nem javít az ellátórendszer és az eladósodás helyzetén.
