Drágulhat a fogászati ellátás, ha tovább nőnek a kiadások

A Napi.hu megkeresésére Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke elmondta, a drágulások számszerűsítése szerinte lehetetlen, de korai is volna még következtetéseket levonni arról, mennyivel ugrottak meg a működési költségek az elmúlt évben. A szakértő szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy jelentős különbségek vannak az egyes rendelőintézetek között: a hazai fogorvostársadalom többféle finanszírozási formában látja el a pácienseket, így mindegyik másként reagál a működési költségek emelkedésére. A magánvállalkozások maguk képeznek árakat, ezért gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piac történéseihez, de a fogászati kezelések jelentős drágulása kockázatot is jelent számukra.

Szükségszerű az áremelések körültekintő átgondolása, hiszen igaz, hogy a rezsiköltségek megsokszorozódása a működési ráfordítások növekedésével jár, de a magánvállalkozások áremelése kockáztatja a fizetőképes kereslet megtartását – állítja a MOK Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke. 

Az árak emelkedése tehát minden bizonnyal a pácienskör szűkülésével jár, kevesebb páciens pedig kevesebb bevételt jelent. A magánellátásnak hátat fordító betegek így az állami rendelőkhöz fordulnak, akiknek az ideje és lehetősége viszont véges, ezért meghosszabbodnak a várólisták: egy-egy nem akut ellátásra heteket, szakellátásban akár hónapokat is kell várni – tette hozzá.

(...)

Ugyancsak nehéz az államilag finanszírozott ellátók helyzete, ők ugyanis áraik jelentős részét nem tudják a páciensekre áthárítani, ahhoz hosszabb idő és jogalkotói szándék szükséges. Ez a finanszírozási forma így nehezebben alkalmazkodik, kockáztatva ezzel magát a vállalkozást és természetesen a benne dolgozók egzisztenciáját is.

A szerződött vállalkozások működési kiadásokat rezsitámogatásként kapják meg az állami kasszából, ez azonban a kormányzat ígéretének ellenére még mindig alulmarad a háziorvosi rezsitámogatással szemben, noha egy fogorvosi rendelő működtetése az utóbbinál lényegesen költségesebb.

Jelenleg a fogorvosok 380 ezer, a háziorvosok 520 ezer forintot kapnak rezsitámogatás jogcímen havonta, amit azonban másra is költenek, hiszen sokszor a bért, a munkaeszközöket és a napi költséget is részben ebből fedezik. A kormánytól azt várják a szervezetnél, hogy növelje egységesen 640 ezer forintra az alapellátóknak járó rezsitámogatás összegét. A szakértő szerint a bérrendezésnél fontos azzal kezdeni, hogy a finanszírozási formák mellett az egyes rendelőkben dolgozók bérezése igen különböző. A kormány a közelmúltban az Egészségügyi Szolgálati Jogviszony törvényével három lépcsőben rendezte az orvosok fizetését – ebbe a körbe azonban csak a fogorvosok nagyon szűk része tartozik –, majd a praxisközösségbe tömörültek bérezése is átalakult.

Linninger Mercedes szerint ezzel nem oldódott meg a bérkérdés, de kétségkívül elindult egy úton, amiről okunk van feltételezni a jogalkotók pozitív szándékát. Hozzáteszi, továbbra is méltatlan helyzetben vannak az iskolafogorvosok, de az alapellátáshoz kapcsolódó szakellátók jogállása is megoldatlan maradt. A kormányzati szándék persze bizakodásra ad okot, és megteremti a tárgyalások alapjait, de nem szabad megfeledkezni az állami szakdolgozók bérének rendezéséről sem, mely ez idáig nem történt meg – szögezi le a Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke.