Debreceni izotópok a gyógyításhoz, exportra is
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen ötven éve foglalkoznak a radioaktív készítményekkel történő orvoslással, a nukleáris medicinával. A legendás hírű Petrányi Gyula professzor használta először a pajzsmirigy vizsgálatára a jód 131-es izotópját. 1987-ben telepítették a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetébe azt a 19,5 megaelektronvoltos (MeV) ciklotront, amely már képes volt hasonló vegyületek előállítására, azzal a különbséggel, hogy ezek között már pozitront, azaz pozitív töltésű elektront sugárzó izotópok is szerepeltek. Ez új lendületet jelentett a nukleáris medicinának, hiszen a pozitronsugárzással működő tomográf (PET) jóval szelektívebb képet mutat a szervezetben lejátszódó folyamatokról, mint a korábbi készülékek. A területtel foglalkozó Trón Lajos professzor vezetésével külön részleget hoztak létre az orvosegyetemi alkalmazásokra. Később Trón professzort az orvosegyetemre helyezték át.
Mivel az igények állandóan nőttek, az időközben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumává alakult egyetemi kar szintén vásárolt egy 16 MeV teljesítményű ciklotront. Így a saját gyártás nagyobb lendületet vett, az elkészült vegyületeket nem kellett már utaztatni, még az MTA Atommagkutató és az egyetemi klinikák között sem.
A mai gyártási spektrumban az egyik legfontosabb vegyület a fluór-dezoxi-glükóz (FDG), amely pozitronokat sugározva bomlik. Ez a vegyület - hasonlóan a közönséges glükózhoz (gyümölcscukorhoz) - beépül a sejtekbe, és a PET detektorokon keresztül információt ad arról, vannak-e, s ha igen, hol találhatóak a rákos sejtek.
A radioaktív fluórt tartalmazó glükózt úgy állítják elő az oxigént tartalmazó alapvegyületból, hogy a ciklotronban protonokkal bombázzák azt. A művelet eredményeként fluór izotóp keletkezik, amely pozitront sugározva bomlik. Az előállítható mennyiség attól függ, hogy a ciklotronhoz hány céltárgyat tartalmazó egységet csatlakoztatnak. A folyamat természetesen a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával folyik. Hatalmas ólomtömbök óvják a környezetet a sugárzástól, a kész vegyületet is ólombélelésű konténerben szállítják.
A nukleáris medicina intézetben ebben az évben összesen 6000 kezeléshez elegendő fluor-dezoxi-glükóz (FDG) előállítását tervezték. Az élet azonban közbeszólt: Bukarestből megkeresték az intézetet, hogy a román fővárosban működő PET centrum is szeretne vásárolni ebből az anyagból. Eddig már 180 adagot szállítottak Bukarestbe a debreceniek, természetesen légi úton, hiszen e radioaktív vegyület felezési ideje (tehát amikorra mennyisége bomlás révén a felére csökken) igen rövid, mindössze 120 perc.
Az intézet munkatársai foglalkoznak azzal is, hogy a későbbiekben Kassa és Ungvár számára is gyártsanak ebből a vegyületből. Az ehhez szükséges többletkapacitás elérésére újabb céltárgyat kellene illeszteni a meglévők mellé a ciklotronhoz. Idejük van a fontolgatásra, mert Kassára egyelőre - a szlovák központosító elvekkel összhangban - a jóval távolabbi Pozsonyból szállítanak ilyen vegyszert. Vállalva, hogy a szállítás a bomlás miatt csak nagyobb veszteségek árán történhet. Ungvárra pedig - hasonló okokból - Kijevből viszik azt. De ha racionalizálnák a folyamatot, akkor nyilvánvalóan Debrecen tudná a leggazdaságosabban ellátni mindkét várost.
