Célzott programok kellenek a koraszülés visszaszorítására
A Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint csak akkor várható érdemi változás a koraszüléseket illetően, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál – írja a Világgazdaság.
Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadásul az utóbbi egy esztendőben megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia – idézi fel a lap.
Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly.
A koraszülések növekedésének egyik – nehezen befolyásolható – oka az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre.
A Semmelweis Egyetem Balázs Péter vezette kutatócsoportja az egészségpolitika számára könnyebben elérhető célra mutatott rá. A 2009 és 2012 között a négy észak-kelet-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutottak, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka – olvasható a vg.hu-n.