Célkeresztben az uniós pályázatok

A programok egy része csúszik, pedig a gazdaság élénkítése érdekében rendkívül fontos lenne, hogy az állami beruházások mihamarabb elinduljanak.
A pályázatírók túlvállalják magukat, és gyakran nem élnek a keresztpályázatok által igénybe vehető pluszforrások megszerzésével. Kevés a szakértő, és sok esetben az összeférhetetlenségi szabályok miatt nehéz a pályázatok elbírálásához megfelelő személyeket találni. Több projektet újra kell gondolni és kiírásukat módosítani, hogy a demográfiai és egyéb folyamatok, tendenciák figyelembevételével ésszerűbben lehessen felhasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Emellett akadnak olyan állami szervek, amelyeket noszogatni kell ahhoz, hogy az EU-s forrásokat igénybe vegyék, éljenek a lehetőségeikkel – ez csak ízelítő abból a problémahalmazból, amelyet az egészségügyi tárca szakállamtitkára sorolt fel az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai előtt, amikor beszámolt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatokról.
Horváth Zoltán mindamellett nem csak külső körülményekkel indokolta, hogy számos pályázat eredményhirdetése „csúszik”, illetve hogy a kiírást követően, „menet közben” módosul jó néhány projekt feltétele. Elismerte, hogy sem a szaktárcának, sem a kiírásban, értékelésben és a szerződések megkötésében, ellenőrzésében szerepet vállaló Strukturális Alapok Programirodának nem elegendő a kapacitása ahhoz, hogy tartsák az előre meghatározott ütemet. A minisztérium főosztályán hatan, a programirodán negyvenen koordinálják a 400 milliárdnyi egészségügyi fejlesztésre fordítható uniós büdzsé felhasználását. Egy-egy projekt kiírására 6–18 hónapra van szükség, s ha az előkészítés fázisában vétenek – mondja Horváth Zoltán –, akkor számolniuk kell azzal, hogy 2–3 hónapot is késnek majd a korrekció miatt. E tények ismeretében talán érthető, hogy a megfeszített munkatempó sem minden esetben biztosíték a határidők betartására.

Érzékeny terület
Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, aki szintén részt vett a bizottsági meghallgatáson, felhívta a figyelmet arra is, hogy a forint gyengülése nagyban befolyásolja az uniós pályázatokat. Főként az importigényes területek (amilyen az egészségügy is) reagálnak igen érzékenyen az árfolyamingadozásokra. A gazdasági tárca szakállamtitkára elmondta, hogy emiatt minden projektnél tartalékot képeznek, ami nem utolsósorban a gazdasági világválság miatti kedvezőtlen hatásoktól hivatott megvédeni az egyes programokat. Ez azonban nem mindig elegendő. A jelenlegi helyzetben, már csak a gazdaság élénkítése érdekében is, a kormány szorgalmazza az uniós támogatások mihamarabbi felhasználását. Varjú László szerint a jövőben arra ösztönzik a pályázókat, hogy éljenek az úgynevezett feltételes közbeszerzési eljárás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy közbeszerzési eljárást írhat ki az ajánlatkérő akkor is, ha nem rendelkezik az eljárás megindításához szükséges anyagi fedezettel, de támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be vagy be fog nyújtani. A pályázat esetleges elutasítása mentesíti az ajánlatkérőt a szerződéskötési kötelezettség alól, már megkötött megállapodás esetén pedig lehetősége van a szerződés módosítására.

Gyakorlati kérdések
Óvatosan fogalmaznak meg kritikát az egészségügyi pályázatok nyertesei, mivel ha nehézségek árán is, ám a legtöbben mégiscsak olyan nagyságrendű fejlesztésekbe foghattak, amelyekre korábban esélyük sem volt. Ezzel együtt azért szinte mindannyian tudnak olyan tényezőket sorolni, amelyeket kiküszöbölve gördülékenyebben és költséghatékonyabban haladhatnának az uniós fejlesztések. A Bodrogközben fekvő Cigándon az indulás bizonyult nehézkesnek. Amint arról Németh Károly polgármester beszámol, a pályázati kiírás nem volt mindenben egyértelmű, majd bonyodalmat okozott az önrész megállapítása is. – Több kört is kellett futnunk, mire kiderült, hogy a projekt levezénylésére nonprofit társaságot kell alapítanunk. A járóbetegszakellátás fejlesztésével kapcsolatban a település 957 millió forintra pályázott, ebből végül 901 millió forintot nyertünk el, ám első körben a támogatási összeg csökkentésével párhuzamosan elmaradt az elvárt önerő mérséklése. A kisváros az ország leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségeinek egyikében fekszik, ezért nekünk 5 százalékot kellett előteremtenünk, így módosítani kellett a számokat – fogalmaz Németh Károly, majd megjegyzi: az eredeti tervekhez képest mintegy féléves csúszással történt meg a szerződéskötés, azóta viszont minden rendben halad.

Csorbák a logikán
Az elnyert összeggel egyenesen arányosan nő a bürokrácia mértéke is, legalábbis ezt támasztják alá dr. Erős Andrásnak, a váci Jávorszky Ödön Kórház főigazgatójának tapasztalatai. A Pest megyei város egészségügyi beruházását kiemelt projektté nyilvánították, ennek nyomán 2 milliárd forint támogatásból és 223 millió forint önerőből mind az épület, mind annak műszerezettsége sokat fejlődhet, hiszen új részleget építenek, korszerűsítik a kórtermeket és az energetikai rendszert, befejezik az épülettömb rekonstrukcióját, infrastruktúrájában is megteremtik egy jól működő mátrixrendszer feltételeit. Az ütemtervet és a megvalósíthatósági tanulmányt márciusban adták le, szerződéskötést április végén, május elején remélnek. A kormány 2008 szeptemberében hirdette ki a váci beruházás kiemelt státuszát, ahhoz képest tehát több mint fél év kellett ahhoz, hogy eljussanak a szerződéskötésig. Ez a jelenlegi helyzetben leginkább azért okoz nehézségeket, mert a költségeket még 265 forintos euróval számolták, így a 300 forint feletti árfolyam miatt lyuk keletkezhet a költségvetésben.
Erős András arról számol be: az eljárásrend bonyolultságán túl a hazai bürokrácia okozta a legtöbb feszültséget és többletmunkát a kórház és az önkormányzat számára. – Volt olyan időszak, amikor ugyanannál a szervezetnél rövid idő leforgása alatt legalább négy ügyintéző foglalkozott a pályázatunkkal. A jobbik eset az volt, ha ismét a kályhától kellett elindulni az egyeztetésekben, a rosszabbik pedig, ha az ügyet átvevő hivatalnok mást várt el, mint az elődje. Nemcsak egy adott egységen belül találkoztunk ellentmondásokkal, hanem az irányító hatóság és a közreműködő szervezet tisztségviselői is olykor egymással ellentétes elvárásokat fogalmaztak meg – állítja Erős András. Úgy véli: olykor nehéz logikát találni abban is, mi az, ami az EU kedvére való és mi az, ami nem. Az újonnan megépülő épületrészben az unió támogatja a teljes világítórendszer kiépítését, a felújítandó szárnyban viszont csak a kábelt és a kapcsolókat, a lámpatesteket nem – említ egy példát a főigazgató arra, miért nehéz követni a szabályokat. 

Rendelő lesz, orvos nem biztos
A pályázati projekt csúszásával szembesültek Abonyban, ahol 437 millió forint mellé eredetileg 49 millió forintos önerőt kalkulált az önkormányzat, ám időközben kiderült: ez valószínűleg nem lesz elég, mert az euró árfolyamának elszabadulása miatt többet kell költenie a városnak az orvosi műszerekre – például az importból vásárolni tervezett röntgengép is drágább lesz, mint az elején gondolták. Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester ezzel együtt is nagy jelentőségű beruházásnak tartja, hogy a régi rossz épületek rengeteg pénzt felemésztő, ám a szolgáltatások színvonalán nem változtató toldása-foldása helyett egy 1500 négyzetméteres, kétszintes új rendelő épülhet. Amint a városvezető rámutat, bár a Szolnoktól 15 kilométerre fekvő Abony nincs jobb helyzetben, mint a környező városok, mivel elhelyezkedése miatt Pest megyéhez, azaz a központi régióhoz tartozik, sokkal nehezebb fejlesztési forrásokhoz jutnia. Romhányiné Balogh Editet bevallása szerint nem is a projekt megvalósulásának néhány hónapos csúszása aggasztja, hanem a majdani működtetés, a fenntarthatóság. Azt mondja: nem látja biztosítottnak, hogy valóban el tudják látni a betegeket a megpályázott óraszámban. Azzal érvel: a nagy kórházakban is egyre több orvosi szakterületen jelentkezik hiány, egy kisváros ebből a szempontból óriási versenyhátrányban van. – Nagyon örülünk annak, hogy a pályázat révén lesz egy gyönyörű, új és korszerű rendelőintézetünk. Ám nem tudom elhessegetni a félelmem: vajon lesz-e elég orvos az egészségházban, aki ellátja a betegeinket? – teszi fel a költői kérdést az abonyi polgármester.

Forrás: B. Papp László, Medical Tribune