Betegszervezetek felé nyit az OGYÉI
A gyógyszerhatóság erősítené kapcsolatait a betegszervezetekkel, derült ki szombati konferenciájukon, ahol az is elhangzott, a magyarok közel felének nehézséget okoz az egészségügyi információk értelmezése, és azok megbízhatóságának értékelése.
Még aktívabban mozognának ezen a platformon – fogalmazott dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egyészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója a szombati rendezvényen, ahol elsőként arra emlékeztetett, az OGYÉI tavalyi megalakulása óta törekszenek kapcsolataik megerősítésére az ágazati szereplőkkel, ennek jegyében már korábban is találkoztak a betegszervezetekkel, és most szorosabbra fűznék a szálakat. Ennek tükrében a gyógyszerhatóság és a betegfórum közösen szervezett nyílt napot a betegszervezeteknek „Előny és kockázat” címmel a biztonságos gyógyszeralkalmazásról az intézet székházában. Mint az a rendezvényen elhangzott: a magyarok 43 százalékának okoz nehézséget az orvosi információk és azok megbízhatóságának értékelése, ami arra utal, hogy javítani kell a lakosság egészségtudatossági indexén. Ez elsősorban az orvosok feladata – vélte Pozsgay Csilla annak a tavalyi felmérésnek az eredményeire hivatkozva, amelyet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) készített, és itt számoltunk be róla. Javulást a két fél közötti óriási kommunikációs szakadék csökkentése hozhatna, a főigazgató úgy vélte, a távolság most akkora, mintha az orvosok a Marsról, a betegek pedig a Plútóról érkeztek volna.
Az együttműködés hiányából eredő alacsony egészségtudatossági index gazdasági károkat is okoz az országoknak, egy korábbi, Egyesült Államokbeli kutatás szerint 50–70 milliárd USD felesleges kiadást generál, hogy minden harmadik amerikai felnőttnek nehézséget okoz az orvosi információk értékelése. Európa szerte hasonlóan rossz a helyzet, ahol a polgárok 35 százalékának problematikusan alacsony az egészségtudatossági indexe. Többek között ezek az eredmények sarkallták az Európai Bizottságot arra, hogy átfogó stratégiát dolgozzon ki annak támogatására, hogy az egyének számára is érhetőek legyenek az egészséggel kapcsolatos információk, a páciensek önállóan tudjanak döntést hozni saját egészségükkel kapcsolatban, és a gyógyításban rendelkezésre álló releváns módszerek közül felelősen tudjanak választani. Pozsgay Csilla a három pontos deklarációt egy negyedikkel egészítette ki, amely szerint a betegnek is felelősséget kell éreznie saját sorsa és gyógyulása iránt.
Google beteg és e-páciens
A rossz egészségtudatosság eredménye a rossz egészségi állapot, ez egészségügyi szolgáltatások túlhasználata, a nem hatékony terápiák és az elégedetlen páciens – összegezte a főigazgató, aki szerint az egészségtudatos beteg az, akit a legtöbb orvos idegesítőnek tart. Ő az, aki kérdez, tudni akarja, hogyan vehet részt saját terápiájában, hozzá akar jutni az orvosi dokumentációhoz, szükség esetén igényt tart második szakvéleményre, tudatosan használja az internetet és az okostelefont, és online jelentkezik klinikai vizsgálatokra. Az infotechnológiát alkalmazó betegek is két csoportba sorolhatóak, míg a google páciens a keresőbe írt tünetek szerint diagnosztizálja önmagát, és a kórképre az internet kínálta gyógyszereket megrendeli az orvosánál, az e-páciens kooperálni akar gyógyítójával, és javítani szeretné a betegutakat. A google betegek lehiggasztása, és e-pácienssé nevelése az orvos feladata, ami sok energiába kerül, de Pozsgay Csilla szerint megéri, mert a hatékonyabb orvos-beteg találkozással jobban hasznosul a gyógyításra szánt idő.
*
Hová költözzön az NBF?
A gyógyszerészhatóság fogadhatja be a Nemzeti Betegfórum (NBF) infrastruktúráját – értesült a MedicalOnline több résztvevőtől is. A betegegyesületek ernyőszervezeteként ismert NBF az egészségügyért felelős miniszter tanácsadó testülete, 2012-ben hozták létre az egy évvel korábban megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) helyett. S miközben számos szervezet kiáll az ellátás szempontjából fontosnak tartott állami hivatalok megtartásáért, amelyek áldozatul eshetnek a kormány bürokráciacsökkentő csomagjának, az egészségpolitika hangsúlyozza ugyan, hogy a betegérdekek mentén alakítják át az ellátórendszert, de nem áll ki a betegjogokért és az ellátás minőségéért felelős intézmény, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) önállóságának megőrzéséért, és számos betegszervezet is szinte tényként kezeli az OBDK megszűnését, amely a tavalyi, háttérintézményi átalakítások idején „befogadta a fórum infrastruktúráját”, ezért új helyszínt keresnek szervezetüknek. Szóba került, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal lehet az új befogadó, ám mivel ennek sorsa is bizonytalan – az egészségügyért felelős döntéshozók megtartanák, de erről nem szakmai, hanem kormányzati szinten határoznak –, az önállóságát erős várként őrző OGYÉI-ben kaphatna irodát az NBF – mondta lapunknak egy betegszervezet képviselője.
