Betegebbek a magyar gyerekek, mint korábban
A KSH friss adatai szerint – melyeket a Portfolio elemez – Magyarországon már a gyermekeket is több betegség érinti, mint korábban.
2023-ban a 16 évesnél idősebbek 46 százaléka (ezen belül a nők 50, a férfiak 41százaléka) számolt be krónikus betegségről, hosszan tartó egészségi problémáról – derült ki a KSH adataiból. A nők közül majdnem minden korcsoportban többen küzdöttek egészségi problémával, egyedül csak a 35–44 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya (mindössze 0,2 százalékponttal).
2023-ban a 19 évesek és az idősebbek körében továbbra is a magasvérnyomás-betegség és a gerincbántalmak voltak a leggyakoribb krónikus kórformák.
Az előbbi a lakosság mintegy négytizedét érintette, az utóbbit tekintve tízezer főre közel háromezer megbetegedés jutott 2023-ban. Gyakoriság szempontjából ezeket a köznyelvben a magas koleszterinszintnek nevezett egészségprobléma, a cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegségek követik. Ezeknek a krónikus állapotoknak a száma 2023-ban tízezer főre vetítve 1400 és 1800 között mozgott.
A legnagyobb területi különbségek a szívkoszorúér-betegségek és a gerincbántalmak esetében figyelhetők meg. Jelentősebb szórást mutat még az agyérbetegségek csoportja és az asztma. A többi betegségnél jóval kisebbek a területi eltérések. A kiemelt betegségcsoportok alapján Magyarországon az Alföldön élőknek a legrosszabb az egészségi állapotuk, de a Dél-Dunántúl is a kedvezőtlen helyzetű területek közé tartozik, ahol a magas vérnyomással kapcsolatos panaszok eltérnek az átlagos szinttől.
2021 és 2023 között a gyermek- és fiatalkorúak (0–18 évesek) betegségeinek gyakorisága túlnyomóan növekvő tendenciát mutatott. Az emelkedés mértéke zömében 10–20% között mozgott, a deformáló hátgerinc-elváltozások és az asztma esetén nem érte el ezt a szintet. Csökkenés egyedül az atópiás ekcéma betegségcsoportban volt tapasztalható – írja a Portfolio.
