hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Egészségpolitika

Beszámoló az Országgyűlés egészségügyi bizottságának üléséről

Bajnai Gordon miniszterelnök kedden újra Székely Tamást jelölte egészségügyi miniszternek. A miniszterjelölt szerdán a Parlament egészségügyi bizottsága előtt beszámolt eddigi, 50 hetes munkájáról, illetve a képviselők kérdéseire válaszolva ismertette az elkövetkező egy évre vonatkozó terveit.

Az ülést vezető bizottsági elnök, Kökény Mihály bevezetőjében elmondta, hogy a norvég Egészségügyi Minisztérium rendezvényén járt, ahol a gazdasági válság egészségügyre gyakorolt hatásait vitatták meg, és két fő pontot emeltek ki:
- Fontos, hogy bizonyos területek védelmet kapjanak, ne történjen elvonás az alapellátásból, a közegészségügyből és a sürgősségi ellátásból.
- A közgyógyellátásba csak evidenciákon alapuló terápiás formákat és gyógyszereket fogadjanak be.
Beszámolójában Székely Tamás elmondta, hogy eddigi, majd’ egy éves minisztersége alatt komoly együttműködés alakult ki közte és az egészségügyi bizottság között, amit az is mutat, hogy 206 megkeresés érkezett hozzá a bizottság tagjaitól, ő maga hét alkalommal volt jelen a bizottság ülésén, államtitkára, Vojnik Mária ötször, míg a szakállamtitkárok hétszer.
Egy évvel ezelőtti miniszterjelölti meghallgatására utalva Székely Tamás kijelentette: akkori céljai közül sok megvalósult, néhány azonban nem, így egyik legfőbb törekvése, az átpolitizáltság megszüntetése, bár vannak e téren eredmények, nem sikerült teljesen. Ezt a bizottsági ülés heves hozzászólásai is tanúsították. A másik fontos célkitűzés azonban megvalósult: van biztosítási alapon működő egységes nemzeti kockázatközösség. 2008 május 5-én, amikor átvette a miniszterséget, 226 ezren fizettek egyéni megállapodás alapján tb-t, azaz 4500 forintnyi járulékot, azóta ez a szám 60 ezerrel nőtt. Azt is tervezte Székely Tamás, hogy az esetleges szufficit az egészségügyben maradjon, és itt is be tud számolni eredményekről: 18,5, illetve 2,5 milliárd forintnyi megtakarítás valóban az egészségügyben került szétosztásra.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) jelenleg 138 milliárd forintra lehet pályázni, folytatta a miniszterjelölt, és aktuálisan 108 milliárdra már szerződést is kötöttek, további 200 milliárd forintnyi összeg pályázati kiírása a közeljövőben várható.
A humán erőforrás területén azonban nincs érdemi áttörés, mondta Székely Tamás, még a két TÁMOP-os pályázat és a közmunkaprogram ellenére sem. A rezidensképzés szabályozásának kérdései jelenleg a társadalompolitikai egyeztetés fázisában vannak, a szakdolgozók képzésével kapcsolatos problémákat május 10-én tárgyalja az OKJ-bizottság. Hamarosan egyeztetési fázisba kerül a kapacitások és a technológia-befogadás kérdése, most folyik a Lelki Egészség Országos Programjának vitája, létrehozták az Országos Pszichiátriai Központot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőséget ad a mentés bővítésére.
A következő egy év lehetőségeivel kapcsolatos mondandóját azzal kezdte a miniszterjelölt, hogy nem lesznek újabb forráskivonások az egészségügyben, erről megállapodott Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Azt is hozzátette Székely Tamás, hogy nem lesznek változások a minisztérium felső vezetésében. Májusban az új szakmai kollégiumokkal elindul a minimumfeltétel-rendszer megújítása, a regionális egészségpénztárak (REP) új szerződést kötnek a szolgáltatókkal, és bevezetésre kerül a gyógyszertárak online elszámolása, valamint bevezetik a vonalkódos vényeket. Ez utóbbihoz a minisztérium 10 ezer forintnyi támogatást ad a háziorvosoknak, akiknek rendelkezésükre áll az OEP honlapjáról ingyenesen letölthető szoftver is. Átalakításra kerül a gyógyászati segédeszközök finanszírozási rendszere is, ami eddig sok visszaélésre adott alkalmat.
Székely Tamás beszámolója után a bizottság tagjainak kommentárjai és kérdései következtek.
Kökény Mihály megjegyezte, hogy gazdasági válság idején felértékelődik az egészségügy szerepe, és megkérdezte, felkészült-e erre az Egészségügyi Minisztérium. Mikola István, Fideszes bizottsági alelnök arra hívta fel a miniszterjelölt figyelmét, hogy szociálisan kettészakadt országunkban a népegészségügyet erősíteni kellene, és szemére vetette az egészségügyet érintő 30 milliárdos elvonást, valamint a kötelező kamarai tagság megszüntetését, ami a volt miniszter szerint etikai problémákat okoz. A bizottság másik alelnöke, az MSZP-s Schvarcz Tibor azt kérdezte Székely Tamástól, hogy tervezi-e a minőségbiztosítás kiterjesztését a labor- és a patológiai diagnosztika után a képalkotó diagnosztikai eljárásokra, illetve, hogy növekszik-e majd az öngondoskodás, a kiegészítő biztosítások szerepe, ha csökken a kötelező biztosítás díja. Nagy Kálmán KDNP-s bizottsági tag arra kérdezett rá, hogy a miniszterjelölt tervezi-e a privatizáció törvényszintű szabályozását, valamint hogy elégedett-e a létrejött off-label szabályozással, majd leszögezte: antidemokratikus volt a szakmai kollégiumok megválasztása, a szakma elégedetlen a kollégiumi elnökök kinevezésével. Nagy Kálmán a regionális szakfőorvosi rendszer működésére is rákérdezett, ami szerinte működésképtelen, példaként azt hozta fel, hogy a csecsemőhalandóság adatai nem megfelelőek.
Havas Szófia MSZP-s tag azt kérdezte, mikor lesz jogállási törvény, valamint hogy tervezi-e a miniszterjelölt a jövedéki törvény módosítását, aminek révén az egészségügy bevételei növekedhetnének.
Molnár Ágnes Fideszes tag a kiskórházak – Csorna, Keszthely – vergődéséről beszélt, valamint arról, hogy ellátatlanok a krónikus pszichiátriai és gyerekpszichiátriai betegek. Megkérdezte Székely Tamástól, tud-e arról, hogy milyen káros az off-shore cégek szerepvállalása az egészségügyben, így az EPO-készítmények biosimilar termékkel való kötelező helyettesítése is egy off-shore cég felelőssége, mondta. Molnár Ágnes, aki utalt a szektorsemleges finanszírozás kialakításának fontosságára is, rákérdezett arra, hogy rendelkezik-e tervekkel Székely Tamás az egyházi és az önkormányzati fenntartású kórházak közötti különbségek megszüntetésére, és javasolta, hogy az egészségügyi intézmények legyenek egységesen gazdasági társaságok.
Juhászné Lévai Katalin MSZP-s tag azt emelte ki, hogy jelenleg 34 kórházat működtet magánintézmény, ezek működését véleménye szerint szabályozni kellene.
Pesti Imre Fideszes tag hozzászólásában csodálkozott azon, hogy a válságkezelő új miniszter az új helyzetben nem szándékozik új csapattal dolgozni. Megkérdezte, helyesek-e azok az információk, miszerint a miniszterjelölt 52 kórházat be akar záratni, valamint hogyan akarja kezelni, hogy a munkanélküliség növekedésével csökkenni fognak a járulékbevételek, illetve milyen terve van az Egészségbiztosítási Felügyelet és Csehák Judit betegjogi alapítványa közötti párhuzamosságok megszüntetésére. Hozzáfűzte: most nem a magántőke, hanem az államosítások ideje van.
Nyul István MSZP-s tag azt kérdezte, lehetőség lesz-e új gyógyszerek befogadására, valamint van-e keret a védőoltások finanszírozására.
Spiák Ibolya Fideszes tag az új járóbeteg-rendelők fenntarthatóságára kérdezett rá, valamint felhívta a miniszterjelölt figyelmét arra, hogy a drogügyben nem működik a primer prevenció.
Puskás Tivadar KDNP-s tag arra figyelmeztetett, hogy év végéig 54 milliárddal lesz kevesebb a járulékbevétel, és rákérdezett, hogy mi lesz a kórházak 70 milliárdos tartozásával, valamint hogy mikor érkezik meg az OMSZ-nak járó 11+4 milliárd, és lesz-e változás abban, hogy a mentőorvosok bére jelentősen elmarad a sürgősségi osztályon dolgozókétól.
Csáky András független képviselő hozzászólásában azt mondta, hogy az ígéretek ellenére a törvényalkotó munka során nem kérik ki elégséges mértékben a szakmai és a betegszervezetek véleményét, valamint megjegyezte, hogy a szakmai kollégiumokban felülreprezentáltak az egyetemek, az onnan érkezőknek más a gondolkodásmódjuk, valóságtól elrugaszkodottak. Megkérdezte, mi lesz a lejáró szakmai protokollokkal, amelyek érvényességi idejét már eddig is meghosszabbították egy évvel.
Heintz Tamás Fideszes tag a gyerekfogászati rendszer rossz működéséről beszélt, ezt alátámasztandó elmondta, hogy egy orvosra nálunk 2300 beteg jut, azonban 1500–1800 lenne az ideális.
Válaszában Székely Tamás elmondta, hogy a Biztonság és Partnerség programban lévőkhöz képest nem tervez érdemi változást, a népegészségügyre rendelkezésre áll 900 milliós uniós forrás, és szeretné felgyorsítani az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását. A HEFOP keretén belül a debreceni minta alapján más régiókban is kialakítják a népegészségügyi monitorrendszert. A struktúraváltás fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kijelentette: a struktúra némely ponton szerinte sem megfelelő, azonban a fenntartásra kötelezett önkormányzatok a minisztérium határozott kérése ellenére sem jelzik változtatási igényeiket. A prevenció javítása érdekében idén szeptembertől bevezetik a 16 évesek egészségügyi érettségijét, a közmunkát kritizáló észrevételekre pedig azt válaszolta Székely Tamás, hogy szakképzetlen segédápolók mindig voltak, a közmunkások tehermentesítik a szakdolgozókat. Azonban a humánerőforrás-gondok nem lehetnek olyan súlyosak, folytatta, hiszen a 150 kórházból csak 50 válaszolt a minisztérium azon kérdésére, hogy van-e szükségük közmunkásra. Március 31-től 810 rezidensi hely áll rendelkezésre, ami több, mint a végzők száma, tette hozzá a miniszterjelölt. Az új rezidensi szabályozás a jelenleg még folyó egyeztetések után a 2010–2011-es tanévtől lenne hatályos. Igennel válaszolt a képalkotó vizsgálatok minőségbiztosítását igénylő kérdésre, elmondta, hogy erre nagy szükség van, hiszen jelenleg sok a felesleges vizsgálat, amikor arra hivatkoznak, hogy a másik intézet rosszul végezte a korábbi vizsgálatot.
Az off-label szabályozást érintő kérdésekre Székely Tamás azt válaszolta, hogy nemzetközi evidenciákon alapuló protokollok esetén a minisztérium szívesen elengedné az eseti engedélyezést, azonban ilyen bizonyítékokat kérése ellenére sem kapott a szakmától az elmúlt másfél hónap alatt.
A szakmai kollégiumokról elmondta, hogy azok a miniszter tanácsadó testületei, ehhez képest szerinte ő a tanácsadók kiválasztásánál a kötelezőnél sokkal inkább demokratikusan járt el, sőt az elnökök kiválasztásánál is figyelembe vette a kollégiumok javaslatát, valamint az ügyészség is elfogadta a választást.
A kórházak adósságaival kapcsolatban elmondta, hogy annak mértéke nem 70, hanem 42 milliárd, valamint a HospInvesten kívül kilenc intézmény kért az idén működési költségelőleget, ami nagyjából ugyanannyi, mint tavaly.
A járulékmérték csökkenését a kormány kompenzálni fogja, kórházak bezárását és ágyszámcsökkentést nem tervez a minisztérium, már csak azért sem, mert a kapacitások törvényben rögzítettek – szögezte le Székely Tamás, aki szerint a pszichiátriai betegek ellátása nem szenved hiányt, az egy most lezárult vizsgálat szerint is megfelelő. A szektorsemleges finanszírozás szerinte is fontos lenne, az meg fog valósulni, nem csak abban, hogy a közalkalmazottak sem fognak 13. havi fizetést kapni. Véleménye az, hogy az EBF és a betegjogi közalapítvány néhány feladata valóban közös, ez ügyben szükség van harmonizációra, azonban hatósági jogosítvánnyal csak az előbbi bír, így mindkettőre szükség van. Új gyógyszerek befogadására akkor van lehetőség, ha azok hatásossága evidenciákon alapszik és költséghatékonyak, mondta, és a Prevenar védőoltás finanszírozását firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy megvásároltunk belőle annyit, amennyi elég az idénre és jövőre is, a hozzájutás módját pedig egyszerűsíteni fogják. Az új rendelők fenntartható működését a befogadási nyilatkozatok garantálják, folytatta Székely Tamás, és a tartozások kiegyenlítése a kórházak fenntartóinak a dolga, szögezte le. Az OMSZ-nak a NFÜ keretéből már elküldték a pénzt, mondta.
A miniszterjelölt egyetértett azzal, hogy a népegészségügy kiemelt terület kell legyen, ezen belül is az egészségnevelés fontosságát hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a KSH adatai szerint kicsit nőtt a születéskor várható élettartam.
Székely Tamás miniszterjelöltet válaszai után az egészségügyi bizottság 13:9 arányban – épp, mint annak idején Horváth Ágnest – kinevezésre ajánlotta.

Kazai Anita


cimkék

Könyveink