Béremelés előtt az orvosbárókról és másról
A béremelés első lépéseként 27 százalékkal lehetne megemelni az egészségügyben alkalmazottak bruttó bérét úgy, hogy a szociális adót beépítik a bérbe, írja az Indexen közölt terjedelmes cikkében Lantos Gabriella.
300 000, 500 000, 700 000 Ft. Az érdekvédők szerint ez lenne a méltányos orvosfizetés, a jelenlegi 150 000, 200 000, 300 000 Ft helyett. Sokak szerint ez irreális, nincs ennyi pénz a magyar egészségügyben. Pedig van, csak ahhoz több lépcsőben és jelentősen át kell alakítani a kádárizmusból itt maradt, 30-40 éve változatlan elvek szerint működő orvoslást. Le kell számolni a tévhitekkel és mítoszokkal, amelyek elfedik a valódi problémákat, állítja a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója.
Például azzal, hogy kevés az orvos, mert ez nem igaz. Nem az orvos kevés, hanem a nővér, ezért az orvosok végzik el a kvalifikálatlanabb munkákat is, a magyar átlagbér környéki fizetésért. De persze nem ebből élnek, hanem abból a plusz 150 milliárd forintból, amit magánrendelésen vagy hálapénzben keresnek hozzá. Már akinek jut belőle. Mert az orvosbárók által működtetett kórházi hűbérbirtokok az ésszerű egészségügy paródiái. 100 éve meglévő 100 ágyas kórházak vannak szerte az országban egymástól karnyújtásnyi távolságra, így minden orvosbárónak jut egy műtő vagy egy osztály. Rájuk megy el a pénz, ahelyett, hogy az egészségügyben dolgozókat fizetnék meg belőle, írja az Indexen Lantos Gabriella, aki szerint az ésszerű kórházi struktúra 10-35 nagy kórházat jelent Magyarországon. Ennek az alapintézményei már létre is jöttek a megyeszékhelyeken, ugyanis itt uniós forrásból az utóbbi években valóban komoly fejlesztések történtek: sürgősségi, intenzív és onkológiai osztályok készültek vagy lettek sokkal korszerűbbek. A felújított megyei kórházak már most alkalmasak sok és súlyos beteg ellátására.
De ezeket a nagyokat jól kihasználni csak a kis kórházak bezárása után lehet, mivel csak akkor lesz elég beteg és elég orvos meg nővér, ha nem aprózódnak el sokfelé. Ráadásul a felesleges kis kórházak bezárása jelentős költségmegtakarítást eredményez. A felesleges épületek fenntartása helyett meg lehetne fizetni rendesen a benne dolgozó embereket. Így még plusz források nélkül is elkezdődhetne az a több mint 200 000 embert érintő béremelés, ami nélkül még ezeken a korszerű helyeken sem lesz elég orvos és nővér.
A felszabaduló pénzből a béremelés első lépéseként 27 százalékkal lehetne megemelni az egészségügyben alkalmazottak bruttó bérét úgy, hogy a szociális adót beépítik a bérbe. Ez az évi 30-50 milliárd forint azonnali, 35 százalékos nettó béremelést jelent anélkül, hogy a tb-nek több pénzt kellene fordítani az egészségügyre.
