A 15 százalék átlag, a 7,5 százalék garancia
Béremelés: újabb részleteket közölt Hegedűs Zsolt
A szakdolgozói alapbérek átlagosan 15 százalékos emelése nem jelenti azt, hogy minden érintett ugyanakkora béremelésre számíthat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzésében ezúttal az előmenetel, a pótlékok, az egyéni bérgarancia és az új bértáblán kívül eső dolgozók bérrendezésének kérdéseit tisztázta.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Egészségügyi Minisztérium közzétette a 2027-re tervezett szakdolgozói bérrendezés részleteit. A mintegy 123 500 munkavállalót érintő intézkedés keretében a korábbi sávos bérrendszert hat besorolási csoportból és 15 gyakorlatiidő-fokozatból álló cellás bértábla váltja fel.
A tárcavezető gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) válaszoló sorozatának újabb részében öt további kérdést tisztázott.
A 15 százalékos emelés átlagot jelent, nem egységes béremelést. Az egyéni alapbér növekedése a jelenlegi fizetéstől és az új besoroláshoz tartozó összegtől függ. Az alacsonyabb bérek felzárkóztatása miatt egyes dolgozóknál 30–35 százalékos, bizonyos esetekben ennél is nagyobb emelés valósulhat meg. Mások ennél kisebb növekedésre számíthatnak, az új cellás bértáblával érintett dolgozók számára azonban legalább 7,5 százalékos alapbéremelés garantált.
A miniszter arra is kitért, hogy a bértáblában szereplő összeg önmagában nem feltétlenül egyezik meg a dolgozó új alapbérével. Ha például valakinek jelenleg bruttó 600 ezer forint az alapbére, az új besorolása szerinti cellában pedig 626 600 forint szerepel, a 7,5 százalékos garancia miatt az új alapbére legalább 645 ezer forint lesz.
A dolgozók az új besorolásukról, az elismert gyakorlati idejükről és a megállapított alapbérükről a munkáltató munkaügyi vagy bérszámfejtési munkatársaitól kérhetnek tájékoztatást.
Az új rendszerben az alapbér a gyakorlati idő előrehaladtával is emelkedhet. A bértábla szerinti továbblépés jellemzően háromévente történik, de a már elismert gyakorlati idő függvényében a következő fokozat elérése akár egy-két éven belül is esedékessé válhat. Így egy négyéves időszakon belül több előrelépés is lehetséges. A legfelső gyakorlatiidő-fokozat elérését követően ugyanakkor ezen a jogcímen már nem jár további emelés.
A magasabb végzettség megszerzése és az annak megfelelő, magasabb besorolású munkakörbe kerülés szintén eredményezhet alapbér-növekedést. Fontos szabály, hogy a cella értékét meghaladó, megőrzött egyéni alapbér nem ideiglenes kiegészítés: a dolgozó a későbbiekben sem kerül vissza automatikusan a bértábla szerinti alacsonyabb összegre.
A pótlékok és az egyéb juttatások rendszere a bérrendezéssel önmagában nem változik. Az alapbérből számított bérelemek összege az alapbér emelkedésével együtt nő, a rögzített összegű juttatások viszont nem emelkednek automatikusan ugyanilyen arányban.
A havonta változó, munkavégzéshez kapcsolódó bérelemeket, az úgynevezett mozgóbért az elszámolási rend szerint, jellemzően egy-két hónapos késéssel fizetik ki. Emiatt az alapbéremelés hatása ezeknél a tételeknél csak a későbbi havi kifizetésekben jelenhet meg. A teljes keresetet továbbra is befolyásolja a ténylegesen teljesített szolgálatok száma és az egyéb jogosultságok köre.
A bérrendezés azokra is kiterjed, akik nem kerülnek be az új cellás bértáblába. Az ő béremelésük finanszírozását a munkáltatóknak biztosított többlettámogatás szolgálja, a rájuk vonatkozó foglalkoztatási és bérezési szabályok alapján.
Ezekben az esetekben az egyéni béremelés mértékéről és időpontjáról a munkáltató ad tájékoztatást. Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy az új cellás bértábla összegei, valamint az ahhoz kapcsolódó legalább 7,5 százalékos emelési garancia ezekre a munkavállalói csoportokra nem alkalmazhatók automatikusan.
