Bérek, reform, alapellátás
Több interpellációt kapott az egészségügy helyzetével kapcsolatban az emberi erőforrások minisztere hétfőn az Országgyűlésben.
Az általa elkeserítően rossznak nevezett mutatók kapcsán érdeklődött az egészségügy helyzetének javításáról a jobbikos Lukács László György. Mint mondta, az ellátórendszer hibái miatt, illetve az elkerülhető okokból elhunytak aránya az európai átlag kétszerese, ugyanakkor az egyik legrosszabbak a hazai mutatók a keringési, szív és légzőrendszeri okú halálozás terén.
Rétvári Bence, az emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában arról tájékoztatta az "orvosexportőrnek" nevezett képviselőt, hogy az uniós átlag másfélszeresével, 15 százalékkal csökkent a krónikus betegséggel küzdő magyarok aránya. Megemlítette, nyolc év alatt a várható élettartam a férfiaknál két évvel, a nőknél 11 hónappal emelkedett, öt év alá csökkent Magyarország lemaradása az EU átlagától, hozzátéve, "ezek nem önmaguktól bekövetkező változások". Az államtitkár hosszan sorolta az egészségesebb életmód terjedéséért tett kormányzati intézkedéseket, köztük a dohányzás visszaszorítását, a chipsadót, az iskolai reformmenzákat, vagy a mindennapi testnevelés bevezetését.
A választ a kérdező nem, a plénum viszont – 114 igen, 34 nem szavazat és egy tartózkodás mellett – elfogadta.
Tegyék rendbe az alapellátást!
Az egészségügyi alapellátás rendbetételét kérte számon interpellációjában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), azt emelve ki, hogy 248 fogorvos és 334 háziorvos hiányzik a rendszerből. Szerinte a státuszok 85 százaléka a Fidesz kormányzása alatt üresedett meg, a kevesebb praxis közül több a betöltetlen, a kártyapénzek emelése pedig szerinte nem alkalmas a helyzet megoldására.
Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát: nagyon-nagyon nagy rombolást végeztek kormányon az egészségügyben a szocialisták, sorolva az elbocsátásokat, a kórházbezárásokat, az ágyszám-csökkentést. A vizitdíj bevezetésével az államtitkár szerint "a szegény embereket tették volna még betegebbé", majd megemlítette, 2010 óta az egy praxisra jutó támogatás 74 százalékkal, havi 1,6 millió forint közelébe emelkedett, valamint támogatást nyújtottak a praxisvásárláshoz és az orvosok helyben letelepedéséhez.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 113 igen vokssal, 38 ellenszavazattal szemben, elfogadta.
Mikor lesz valódi bérrendezés az egészségügyben?
Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az orvosképzés ma a drága képzési formák közé tartozik, ugyanakkor a jól képzett magyar orvosokat jó kereseti lehetőséggel, jobb körülményekkel csábítják nyugati országok. A komoly orvoshiány nagyon negatívan befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer állapotát. Példaként hozta, hogy diósgyőri városrészben építik le az egészségügyi ellátást, de nagy az orvoshiány Nógrád megyében is, a fővárosban a Honvéd kórházban elvették a túlórapénzt az orvosoktól. Mikor lesz végre valódi bérrendezés, mikor javítanak a feltételeken? – kérdezte a szocialista politikus.
Rétvári Bence a jobbikos Lukács László György képviselő társához irányította azzal kapcsolatban, hogy hol milyenek bérek, mondván ezekkel az információkkal segít az orvosok külföldre közvetítésében. Az államtitkár felidézte, hogy a mostani kormánynak köszönhetően 207 ezer forinttal nőtt az orvosok bruttó alapbére az elmúlt két évben, amelyhez jönnek még a mozgó bérelemek. A szakdolgozóknál 65,5 százalékos béremelés közben vannak. Igyekeztek elődeik hibáit kompenzálni, a szocialisták ugyanis amit lehetett privatizálni akartak, amit nem lehetett nagyon alacsony szinten kínálták.
Az MSZP-kormány alatt Magyarország volt az egyetlen olyan OECD-állam, ahol csökkentek az egészségügyre fordított GPD-arányos kiadások, 2010 óta viszont a hetedik legmagasabb a növekedés e téren, 647 milliárddal fordítanak többet most az egészségügyre, mint amit a szocialisták az utolsó költségvetésükben.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 42 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.
