Beláthatatlanok a kockázatok

Az egészségbiztosítással kapcsolatos termékekről esett szó a MÉBOT országos kongresszusának második napján. (Az első napról itt olvashatnak.) A biztosítók szempontjából a kockázat akkor kezelhető, ha a kár becsülhető nagyságú és független esemény, amelyet sem a biztosító, sem a biztosított nem tud befolyásolni. 
– Az egészségbiztosítási termékeket nézve szinte egyetlen feltétel sem teljesül, ezért plusz kockázatot jelentenek. Jó példa erre, hogy csupán a ritka betegségek kategóriája évente mintegy 150-170-nel bővül pusztán azért, mert egyre jobbak a diagnosztikai lehetőségek, beláthatatlanok tehát a kockázatok – hangsúlyozta előadásában dr. Gulácsi László.

A fizetőképes kereslet jellemezőit egy most lezáruló öt éves nemzetközi kutatási program foglalja össze. Hazánkban két alkalommal, ezer potenciális ügyfelet interjúztak végig, s a reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy számottevő a fizetési hajlandóság. Aki egészségbiztosítási terméket vásárol elsősorban arra számít, hogy hosszabb, jobb minőségű életet élhet. Számukra a várólisták és a hálapénz megszüntetése fontos szempont, emellett a megfelelő infrastruktúra és magas szakmai színvonal is kiemelt jelentőségű.    

Az egészségbiztosítási piac 2011 végén várt robbanásszerű növekedése 2012-ben elmaradt – emelte ki Kriston Vízi Gábor, aki az üzleti biztosítók szemszögéből mutatta be az egészségbiztosítás helyzetét. Az általa említett adatok szerint míg a szerződések száma 2009-ben mintegy 60 ezer volt, addig 2012-re ez 40 ezerre csökkent.  Az alacsony jövedelmek és a megélhetés magas költségei miatt ugyanis kevesen szánják rá magukat, hogy egészségbiztosításra is költsenek. Ugyanakkor a jogi környezet alapvetően támogató, hiszen a munkáltató által kötött biztosítás és az önkéntes egészségpénztári számláról fizethető biztosítás is elősegítheti az ágazat növekedését. A hosszú várólisták és az egyre öregedő orvostársadalom is azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi ellátórendszer hosszú távon nem tartható fenn, így mindinkább szükségessé válnak a magánbiztosítások.

Ápolás/gondoskodás (LTC) biztosítás – lehetőség vagy kudarc?

Az idősek arányának növekedésével az ápolásra szorulók száma is emelkedik. Ebből következik, hogy az ápolásra fordított költségek is jelentősen nőnek a következő években – hangsúlyozta Borókay Ferenc, aki az ehhez a területhez kapcsolódó biztosítási forma lehetőségeit ismertette. A Magyarországon egyelőre még nem elérhető ez a biztosítási szolgáltatás, a Long Term Care (LTC), mely tulajdonképpen a krónikus betegségben szenvedők vagy rokkantak ellátását jelenti, a hétköznapi tevékenységek segítésétől a házi ápolásig, a szakképzetlen munkától a szakképzett munkaerőt igénylő egészségügyi szolgáltatások garantálásáig terjed. Az ápolás, gondoskodás olyan össztársadalmi feladat, melyben magán biztosítási megoldások is helyet kaphatnak. Kérdés, hogy az üzleti LTC biztosítás tehermentesíti-e a közfinanszírozást, illetve tömegtermék válhat, vagy csak egy szűk piaci kereslet kielégítésére szolgál. A tendenciák alapján várható, hogy ebben a szegmensben a személyi költségek dinamikusabban nőnek, mint az átlagbér, a családok egy jelentős része önerőből/önmaga nem tudja biztosítani a rászoruló családtagjai számára a folyamatos ápolást. Ám az öngondoskodás kultúrájának hiánya és a gondoskodó állam illúziója/reménye miatt egyelőre fiatal korban még kevesen terveznek előre. Így egy ilyen termék elsősorban adókedvezményekkel, állami szabályozással válhat vonzóvá, addig csak a magas jövedelműek körében értékesíthető.

A gender szabályozás: a biztosítási szakma mumusa

Az úgynevezett gender irányelvnek megfelelően 2011-ben olyan ítélet született az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy a nem 2012. december 21. után már nem eredményezhet különbségtételt a biztosítási díjakban és szolgáltatásokban. Ez az ítélet nem kis fejfájást okozott a biztosítóknak. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók mindenki számára megfelelően és eredményesen működhessenek, kockázati kategóriák felállítása szükséges – emelte ki előadásában Lencsés Katalin, a téma elismert szakértője. – A gender szabályozás ezt részben keresztülhúzza. Kérdéses ezek után, hogy a jelenlegi – kor, illetve fogyatékosság szerinti – differenciálás megtartható marad-e, még azzal együtt is, hogy maguk a biztosítások alapvetően önként választhatók. Az hogy tényleg drágábbak lesznek-e a jövőben a biztosítások, a tapasztalatok majd megmutatják. Az viszont már most is tudható, hogy a KGFB biztosítások Belgiumban 2008 óta unisex díjasok, ami a fiatal férfiaknál 3-4 százalékos csökkenést, a fiatal nőknél pedig 7-17 növekedést eredményezett. A nyertesnek gondolt csoport hozadékát tehát jelentősen meghaladta a másik érintett csoport vesztesége. Az is jól látható, hogy az érintett négy területből csak a járadékbiztosításnak lehetnek potenciális nyertesei a nők, a másik három területen (kockázati és vegyes életbiztosítás, baleset- és egészségbiztosítás, gépjárműbiztosítás) az ő kárukra változhatnak a djak. Furcsa fintora ez az életnek, mivel az európai jogalkotó annak idején éppen a nők vélelmezett hátrányos megkülönböztetését kívánta orvosolni.

De mi történhet, ha végül mindkét – tehát kor és fogyatékosság szerinti – tiltás megvalósul? Nagy valószínűséggel választékszűkülés, díjemelés jön, de akár teljes ágazatok, termékcsoportok is eltűnhetnek a piacról.