Befogadásra várva
Február elsejétől hat új hatóanyag már szerepel a tételes finanszírozási listán, kilenc készítmény a remények szerint március elsejével jelenhet meg a gyógyítás normál palettáján – írja a PharmaOnline.
A méltányossági gyógyszerkassza túllépését sávos befizetéssel bünteti idén januártól a jogalkotó. A gyógyszergyártók úgynevezett sávos befizetésének bevezetéséről még a 2006-ban megfogalmazott gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezett – írja a PharmaOnline. A jogszabály szerint e büntetési tételt a gyógyszertámogatásra szánt összeg túllépése esetén lehet bevezetni – a túlköltés mértékéhez igazodóan. A korábbiakkal ellentétben a tavalyi év volt az első, amikor komolyan felmerült e törvényi tétel alkalmazásának veszélye, mivel ugrásszerűen emelkedett az ártámogatásra szánt gyógyszerkassza egyik elemének, az úgynevezett méltányossági keretnek a kiadása.
Ez utóbbi a hazai gyógyszer-támogatási szisztémának az a része, amelynek segítségével egyes, súlyos betegségben szenvedő betegek külön kérelem, s engedélyezési procedúra nyomán hozzájuthatnak olyan készítményekhez, amelyek nem részesülnek ártámogatásban, miközben Magyarországon, esetleg az EU tagállamaiban, vagy például az Egyesült Államokban rendelkeznek forgalombahozatali engedéllyel. De ugyanilyen módon lehet egyes készítmények indikáción túli (off label) alkalmazására is lehetőséget nyerni.
A régóta létező méltányossági keret sokáig meglehetősen elhanyagolható, nagyjából egymilliárd forintot tartalmazó része volt az egészségpénztár költségvetésének. Kiadásainak hirtelen megugrása elválaszthatatlan a gyógyszer-ártámogatásra szánt összeg drámai mértékű lefaragását célzó 2011-es Széll Kálmán Tervtől. A nyilvánosság előtt nem nagyon propagált ekkori intézkedések egyike az új, innovatív készítmények ártámogatásba történő befogadásának hosszas várakoztatása volt. A tavalyi Medicina konferencián nem véletlenül tette szóvá az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke, Thomas Straumits ezt a gyakorlatot. Az átlagos várakozási idő egy év, de számos olyan készítmény ártámogatását is visszautasították már, amely 800 napja várt kedvező döntésre. Nagy értékű, onkológiai terápiák esetén nem ritka a 3-4 éves várakozás sem.
Kisebb befogadások persze történtek, 2014-ben például 11, egy év múlva további 3 medicinát fogadtak be a támogatotti körbe. De ez még mindig kevésnek bizonyult, s bár az egészségpénztár a rászoruló betegek ellátása érdekében a korábban külön soron szereplő egyedi finanszírozást a gyógyszerkassza részévé tette – ezzel némileg lazítva a méltányossági keret szoros gyeplőjén –, a növekvő betegigény a keret ugrásszerű növekedését vonta maga után. Tavaly az előirányzott 8 milliárd helyett már 22,3 milliárd forintos kiadás jelentkezett e soron.
A fentiek ismeretében tavaly két fontos lépés történt. Egyrészt a kormány úgy döntött, hogy 2016 novemberétől összesen 15 onkológiai gyógyszer kapjon támogatást, s jelenjen meg 2017 folyamán a tételesen finanszírozott körben. Ezek a melanoma, a prosztata- és tüdődaganat, illetve az onkohematológia fontos, innovatív készítményei. Ugyanakkor új passzussal bővítette a gyógyszer-gazdaságossági törvény sávos befizetésre vonatkozó előírásait, amelyet immár kimondottan a méltányossági keretre szabtak.
Idén 10 milliárd forint fordítható az egyedi gyógyszertámogatásokra, kasszatúllépés esetén a többletet a felhasznált készítmények gyártói fizetik. S mivel változatlanul több tucat fontos, innovatív onkológiai készítmény vár befogadásra, könnyen előfordulhat, hogy a 10 milliárdos keret nem lesz tartható. Ebben az esetben viszont az érintett betegek gyógyszerelésének költségei a gyártókat terheli – az egészségpénztár helyett. Természetesen van arra precedens, hogy az adott terápia költségét a biztosítóval történt megállapodás alapján néhány hónapig a gyártó fizeti, s amennyiben valóban hatásosnak bizonyul a kezelés, a pénztár teljes egészében vagy jelentős részben átvállalja a további gyógyszerelés költségeit. Ez azonban egy másik történet.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (WHO – UICC) szerint az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a fiatalkori, daganatos megbetegedések okozta halálozás. Míg az EU országaiban 100 ezer lakosra 69, addig nálunk 122 halálozás jut. Az ily módon elveszített életévek számát egy 2010-es OECD felmérés Magyarország esetében 5962 évre tette. Ezzel a szervezet 35 tagállama közül az utolsó előtti helyet „sikerült” megszerezni.
A meghirdetett közbeszerzés eredményeként hat új hatóanyag február elsejétől már szerepel a tételes finanszírozási listán, a fennmaradó 9 készítmény közbeszerzése némileg csúszott – vélhetően a háttérintézmények, így az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (ma NEAK) elhúzódó átalakítása okán. A remények szerint a közbeszerzés időben lezárul, s március elsejével ezek a medicinák is megjelenhetnek a gyógyítás normál palettáján.
