Az orvosok fele elhagyná a járóbeteg-szakellátást
A kamara felmérése szerint az állami egészségügyet elhagyó orvosok egy része nyugdíjba, a magánellátásba vagy külföldre menne, írja az economx.hu.
A járóbeteg szakellátók körében végzett felmérést a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amire 1093 orvos válaszolt, és amiről korábban a MedicalOnline már beszámolt. A kutatás alapüzenetei, hogy a szakellátó orvosok zöme idősebb generációba tartozik, ezért az egészségügyi kormányzat által bevezetett 8 óra rendelési idő igen megterhelő számukra, mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke egy egészségügyi konferencián, ahol a kutatás részleteit ismertette.
Eddig a szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogorvosnak, valamint a bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak, 6 órás munkahelyen töltendő munkaidőkeret volt megállapítva. Ezt a kedvezményt vették el a rendeletmódosítással a nyár kellős közepén, emlékeztet a lap.
A kamara felmérése szerint az állami egészségügyet elhagyó orvosok egy része nyugdíjba, a magánellátásba vagy külföldre menne. Az orvosok egyharmadának semmilyen lehetősége nincs arra, hogy változtasson a helyzetén, vagyis vállalja a napi 8 órás munkát a szakrendelőben.
A felmérésben az orvosok
- 25 százaléka azt mondta, hogy vállalkozóként napi 6 órában dolgozna tovább;
- 18 százalékuk nem változtatna;
- 16 százalékuk illetménycsökkentés árán is a 6 órás munkát választaná;
- 8 százalék pedig felmondana.
A válaszadók nagy többsége egyetért azzal, hogy még nagyobb munkaterhelést és jövedelemcsökkenést nem vállalnak.
A kutatás szerint az új helyzet kezelhetetlen a rendelőkapacitások és a szakdolgozók munkarendje miatt.
A MOK szerint az új rendelkezés konszenzus és átmenet nélküli bevezetése kialakult szokásokat, működési módokat, szerzett jogokat sért. A korábban 6 órában dolgozó orvosok jelentős része nem bírja és nem is akarja vállalni a nagyobb munkaterhelést, derül ki a felmérésből. A 6 óra rendelési idő mellé számos, nem feltétlenül a munkahelyen prompt feladat társul, ami heti átlagban kitölti a heti ötször 8 óra munkaidőt. Emellett pedig az intézmények kubatúrája, humánerőforrás struktúrája sem teszi mindenhol lehetővé a megemelt rendelési idő alkalmazását, közli a MOK kutatásáról a lap.