A Magyar Orvosi Kamara véleménye Takács Péter előterjesztéséről
Az előterjesztés több helyen nem koherens, mert az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége többször kifejtette, hogy az egészségügy átalakítása nem halogatható, és ezért üdvözöli, hogy a kormány hozzáfog az egészségügy korszerűsítéséhez, átalakításához – vezeti fel véleményét a köztestület.
Ugyanakkor a kamara azt is mindig kifejtette, hogy az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol egyszerre és összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása, amelynek része a finanszírozás, azaz a forráselosztás és az érdekeltségi rendszer, illetve a szakmai szabályozás újraszabályozása, beleértve az egyértelmű betegutak meghatározását és a kompetenciák tisztázását is – emlékeztetnek. Az egészségügy komplex problémáira átfogó és minden részletre kiterjedő és árnyalataiban is átgondolt válaszok szükségesek.
Ezért a jelen törvényjavaslatot a szükséges reformoknak csupán egy, elsősorban az irányítás átalakítására koncentráló elemének tekintjük, és változatlanul hiányoljuk a társadalmi egyeztetésen alapuló, parlamenti ciklusokon átívelő, a beteget központba helyező és a betegbiztonságot mindig figyelembe vevő, a hibákat feltáró és abból tanuló, az alulfinaszírozottságot érdemben kezelő, minél transzparensebb egészségügy átfogó stratégiai javaslatának kidolgozását. Ez utóbbiban készséggel segítünk – írják.
Az előterjesztés több helyen nem koherens, mert például a szabad orvosválasztás szabályozása a vezetői összefoglaló kiemelő felsorolásában említve van, de nincs kifejtve ennek a szabályozása, és főleg az előterjesztés egyáltalán nem beszél arról, hogy az intézményválasztás milyen módon lesz, vagy lesz-e szabályozva.
Az előterjesztés szerint legfontosabb szervezési szempont a betegbiztonság lesz, de ezt az egyik legfontosabb gondolatot a rendelkezések nem támasztják kellően alá.
A másik általános probléma az, hogy ha már a kormányzat az egészségügy centralizálása mellett dönt, akkor ezt célszerű konzekvensen végigvinni. Így, hogy a rendelkezés hatálya alól kikerülnek nemcsak a magánszolgáltatók, de az Eszjtv. alá tartozó nem állami fenntartású intézmények (pl. egyetemek, egyházi intézmények), valamint a főváros, azt jelenti, hogy nem lesz egységes irányítás és ellátásszervezés az ágazatban.
Szintén nehezen értelmezhető az egyetemek helyzete ebben a rendszerben, melyek egyértelműen szakmailag egy-egy terület, nem csak a megye vezető intézményei, és ugyan az Eszjtv. alá tartoznak, de nem állami fenntartásúak, így a törvény számos rendelkezése rájuk nem vonatkozik. Ugyanígy probléma, hogy a legnagyobb redundancia, párhuzamosság és szervezési bizonytalanság a fővárosban van, amit szintén nem oldottak meg. A MOK változatlanul azt képviseli, hogy abban, hogy e szabályozás hatálya alá tartozik-e egy szolgáltató, ne az legyen a meghatározó, hogy ki a fenntartó, hanem az, hogy közfinanszírozott szolgáltatást nyújt-e.
A harmadik rendszerszintű probléma, hogy jó néhány érdemi területtel nem foglalkozik a javaslatcsomag, holott például a köz- és a magán viszonyának rendezése nélkül az egészségügy problémái nem oldhatók meg. Az Eszjtv. végrehajtási utasítása még mindig adós az összeférhetetlenségi szabályok megalkotásával, és e tekintetben ez a javaslatcsomag sem hoz előrelépést.
Takács Péter a MOK elnökségével egyeztetett
November 9-én személyesen is egyeztetett az egészségügyért felelős államtitkár a kamara elnökségével.
Mint az erről szóló beszámolóban írják, a másfél órás megbeszélésen az államtitkár érdemben árnyalta, értelmezte az előterjesztést, illetve korrigálta annak pontatlanságait. Mindkét fél kifejtette álláspontját, és bár általánosságban a MOK elnöksége elfogadja a szerkezeti változások szükségességet, érdemi kérdésekben (indikátor alapú negatív béreltérítés, a személyes közreműködés generális felszámolása) az álláspontok nem közeledtek.
Az államtitkár kitartott az előterjesztésben leírtak mellett, és a MOK elnöksége is egyértelműsítette, hogy a teljesítmény-mérés bevezetésének módját és ütemezését elsietettnek és nem kellően kimunkáltnak tartja, és az alapbér ehhez kapcsolt csökkentését visszaélésekre módot adónak, a feudális viszonyrendszert megerősítőnek, egészében és kontraproduktívnak gondolják. Bár magát az intézményi, és abban az egyéni teljesítmény mérésének előkészítését, kidolgozását, majd megfelelő gyakorlati próba után a bevezetését támogatják, de az alapbér negatív eltérítésének kérdésében nem hajlandóak kompromisszumra – szögezik le a beszámolóban.
A Takács Péterrel történt egyeztetésről szóló beszámoló ide kattintva érhető el.
