Az ombudsman elé viszik az egészségügyi szolgálati törvény ügyét
Az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordultak a szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt.
A Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége levélben fordult az alapvető jogok biztosához az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) két, alaptörvényt súlyosan megsértő passzusa miatt. A törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók kollektív alkuhoz és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogát. A szakszervezetek kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Eszjtv. és a végrehajtási rendeletek Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.
Az Eszjtv. megtiltja, hogy a hatálya alatt kollektív szerződést kössenek az érdekképviseletek a munkáltatóval, illetve az érvényes kollektív szerződéseket ez év január elsejével megszüntette egy kormányrendelet. A kollektív alku joga alapvető jog, amelyet korlátozni csak rendkívül indokolt esetben, a szükségesség és arányosság alapelvei mentén lehet. Ezek a feltételek egyáltalán nem teljesülnek. Az Eszjtv. indoklásában nem fejti ki, hogy miért volt szükség erre a lépésre, és az egészségügyi kormányzat sem adott magyarázatot erre. Ez a korlátozás teljesen felesleges és elfogadhatatlan az egészségügyi munkavállalók esetében. Szintén rendkívül súlyos korlátozás a sztrájkjog korlátozása. Az Eszjtv. a munkáltató helyett, a kormánnyal kötött megállapodáshoz köti a sztrájkjog gyakorlását. A törvény nem határozza meg, hogy e megállapodás pontosan kik között, milyen eljárásban, milyen határidővel és – főként – milyen tartalommal kötendő meg. A megállapodás hiányában pedig jogszerűen nem tartható sztrájk.
Ezek a korlátozások nem csak az Alaptörvényben foglalt munkavállalói jogokat sértik, hanem a magyar kormány által aláírt nemzetközi szerződéseket is.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 98. és 154. számú egyezményei a kollektív tárgyalások lefolytatását és a kollektív alkuk megkötését pontosan szabályozzák. Ebből a körből a közszolgáltatásokat végzők nem zárhatók ki, csak a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a közszolgálatban dolgozók esetén korlátozható a kollektív alku joga. Az ILO állásfoglalásában kimondta, hogy az egészségügyi ágazatot megilleti a kollektív alku joga. Az ILO gyakorlatában a sztrájkjog nélkülözhetetlen összetevője a szervezkedési szabadságnak. A sztrájkjog Eszjtv. szerinti korlátozása ellentétes az ILO egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. számú Egyezmény 3. cikkével is.
Az Eszjtv. sérti az Európai Szociális Karta 6. cikkét, amelyben a magyar kormány vállalta a dolgozók és munkáltatók közös konzultációinak elősegítését és a munkaügyi viták rendezéséhez szükséges megfelelő békéltető és önkéntes döntéshozatali mechanizmus megteremtését. Ezért a szakszervezetek öt szakszervezeti konföderáció támogatásával hivatalos eljárás megindítását kezdeményezték az ILO-nál, melyet az ILO befogadott, és el is indította az ügy vizsgálatát.
Az Összefogás az Egészségügyért akciószövetség tagjai nem adják fel, és mindent elkövetnek az Eszjtv jogsértő, alapvető jogokat csorbító passzusainak visszavonásáért, a jogellenes állapot megszüntetésért.
