Az OLAF-ig jutott a Korányi-projekt
Több hazai és uniós fórum után az OLAF-hoz (az EU csalás elleni hivatalához) is eljutott a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügye – írja a NOL.
A Korányi-projekt a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, de még mindig csak egy többé-kevésbé szerkezetkész épületváznál tartanak. Kezdetben egy négyszintes épületről szóltak a tervek (12 900 négyzetméter körüli alapterülettel), ám a kormány a Semmelweis Terv keretében jelentős mértékben kibővítette a beruházást: immár egy nettó 19 400 négyzetméter alapterületű épülettömb készül – a csúszás egyik oka éppen az, hogy a tervezési, engedélyezési eljárásokat újra le kellett folytatni – idézi fel a történet kezdetét a lap.
Egy belső, a kivitelezésben részt vevő forrás szerint a megvalósítás során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási ár csökkent volna. A bejelentő miután az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is erdménytelenül jelezte észrevételeit, Jávor Benedeket, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjét kereste meg az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt.
A NOL érdeklődésére azt a választ kapta a Semmelweis Egyetem sajtóosztályától, hogy a Korányi-projekttel az egyetemi vezetés szerint lényegében minden rendben van, az új épület hatósági engedélyeztetési folyamatai zajlanak, a betegellátás elindítását 2015 szeptemberétől több ütemben tervezik – olvasható a nol.hu-n.
