hirdetés
2024. április. 27., szombat - Zita.

Az ifjú rákkutató értéket és reményt teremtene a munkájával

A most 18 éves Seitz Erik 17 évesen egy új potenciális gyógyszercélpontot fedezett fel. A Képmás beszélgetett vele.

Tavaly bombaként robbant a hír, miszerint áttörést értél el a rák gyógyításában: az új potenciális gyógyszercélpont révén, amit felfedeztél, leállítható lehet a rákos áttétek kialakulása. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a rákkutatással?

2020 januárjában válogattak be a Nemzetközi Kémia Torna magyar delegációjába. 2021 augusztusában volt a nemzetközi megmérettetés, ahol mind csapatversenyben, mind egyéniben eredményesen szerepeltünk mi, magyarok. A beválogatást követően adódott a lehetőség, hogy felkeressem Csermely Péter professzort, hogy csatlakozhassak a Semmelweis Egyetem kutatócsoportjához, és immár több mint két éve vagyok tagja a csapatnak. Továbbá idén nyáron kezdhetek el egy új projektet Amerikában a Penn State Egyetemen, Albert Réka professzor munkacsoportjában.

(...)

Az általad említett Csermely Péter professzort a mentorodnak tekinted. Kik azok, akiknek még nagyon adsz a véleményére rajta kívül?

Csermely Péter professzor a kezdetek óta mellettem áll, és ellát a tanácsaival. Rajta kívül Nina Kunsicot említeném, aki mindig minden számítástechnikai hátteret biztosított a gördülékeny munkámhoz, és bevezetett a tudományos életbe. Keresztes Dávid kutatótársam az, aki a sejtlaboratóriumi kutatásainkat koordinálja, és szakértelmével nap mint nap hozzájárul a céltudatos, hatékony munkához. De még számos munkatársamat és kollaborációs partnerünket mondhatnám, akik a szárnyaik alá vettek és befogadtak a köreikbe. A magánéletben mondanom sem kell, hogy a szüleim szavain nőttem fel.

A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen is elismerték a munkásságodat. A díjnak köszönhetően képviselhetted Magyarországot a 2021 EU Fiatal Tudósok Versenyén, ahol nemzetközi szinten 108 versenyző 73 projekttel versenyzett.

Utóbbin a Salamancai Rákkutató Intézet „legjobb orvostudományi projekt” különdíjában részesülhettem. E két díjazás megerősítés volt, hogy eredményeink a fiatal kutatók körében nemzetközi szinten is versenyképesek. Jelenlegi célkitűzésem, hogy az eredményeink szakmai körökben is elismerést szerezzenek.

(...)

A felmérések szerint itthon halnak meg évente a legtöbben daganatos megbetegedésekben az EU-n belül: körülbelül 32-33 ezren. Mi ennek az oka?

Ez egy rendkívül komplex kérdés, és mélyebben gyökerezik, mint gondolnánk. Nyilvánvalóan szerepet játszanak az egészségügyi szolgáltatások, azonban ennek okát nem csupán az aktuális gazdasági erőviszonyokban lehet keresni, hanem sok évtizednyi történelmi hagyaték is áll mögötte. A számos további tényező mellett a rossz mentálhigiéné is kiemelkedő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, hiszen Deepak Chopra endokrinológus értekezései és esettanulmányai alapján is kijelenthető, hogy a test működését molekuláris szinten befolyásolja a gondolkodás és az érzelmi állapot.

Minek tudható be, hogy abban az esetben is túl gyakran fordul elő kései diagnózis, ahol lehetőség van a daganatszűrésre?

A szűrési módszerek kapcsán továbbra is rengeteg finomhangolási kutatás folyik. A mesterséges intelligencia alkalmazása a diagnosztika terén is kezd teret nyerni, azonban ezek idő- és pénzigényes módszerek, így további fejlesztésre szorulnak, hogy a betegek szélesebb köreiben is elterjedten alkalmazhatók lehessenek. Ám így is több konferencián számolnak be újabb fehérjékről és génekről (tumormarkerekről), amelyek kimutatása jelzőértékkel bírhat számos ráktípus esetén, és korai diagnózist tesz lehetővé.

A gének mennyire játszanak szerepet a daganatos betegségek kialakulásában? Örökölni lehet a daganatos betegségekre való hajlamot?

A rák kialakulásához természetesen nem egy esemény, hanem események szoros láncolata vezet. Ez alapján tehát beszélhetünk génmutációkról, amelyek az élet későbbi szakaszában következnek be külső hatás (pl. UV-sugárzás) révén. Kialakulhatnak örökölhető génmutációk is, amelyeket nem egy külső hatás okoz, 100 betegből körülbelül 5-10-nek alakul ki rákja ilyen mutáció hatására, vagyis nem magas százalékban, de örökölhető.

Valahol olvastam, hogy a kemoterápia és a sugárterápia legfeljebb csupán tíz-tizenöt százalékban tud javítani a túlélési esélyeken egy-egy daganatféle esetében. Szerinted mi az oka annak, hogy még mindig a kemoterápia a legelterjedtebb?

Szerintem ennek a fő oka az, hogy az egészségügyi ellátórendszerek továbbra is csak ehhez a kezelésmódhoz rendelkeznek megfelelő eszközökkel, tapasztalattal, lényegében erre vannak berendezkedve, hiszen az első kemoterápiák felfedezése már az 1940-es években megtörtént. Jelenleg gyorsan fejlődő irány az ún. „páciens-specifikus” kezelés, hiszen minden ember szervezete más, így személyre szabott eljárásokban érdemes gondolkodni. Ilyen páciens-specifikus kemoterápiák fejlesztésén kutatók és orvosok tucatjai dolgoznak, emellett új irányvonalak is indultak, mint például az immunterápia, azonban az ilyen reformok elindításához teljesen biztosítani kell a biztonságosságukat a betegekre tekintettel, továbbá hatalmas tőkére van szükség annak érdekében, hogy szélesebb körben is használhatóvá válhassanak. Ezekből adódóan hosszú (több éves vagy akár évtizedes) procedúra, mire a laborból eljut egy új kezelés a betegek nagyobb csoportjához. Erre a kérdésre biztosan pontosabb választ tud adni egy praktizáló onkológus, hiszen ők vannak a klinikumban mindennap, nálam jóval több tudással és tapasztalattal rendelkeznek.

Amikor a rákmegelőzésről beszélünk, sokan a sportra, az egészséges táplálkozásra, a húsmentes és a káros szenvedélyektől mentes életre esküsznek. Én ismerek olyanokat, akik így éltek, mégis rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak náluk. Akkor mégis milyen lenne az ideális életvitel ahhoz, hogy megelőzhessük a rák kialakulását?

Ahogy korábban előkerült a kérdés, örökölhetők is a rákos génmutációk. Ezekre már elérhetők genetikai tesztek, amelyek képesek kimutatni, hogy az adott személynél jelen van-e ez a génmutáció. Azoknál ajánlott az ilyen szűréseken való részvétel, akik családjában megfigyelhető volt a rák kialakulására való hajlam. A lelki okokat ismét kiemelném: a folyamatos szorongás, nyomás és egyéb negatív érzelmek, amelyek az emberek mindennapjait kísérik, előidézhetik a szervezet egyensúlyának felborulását hosszú távon. Ami pedig a hús fogyasztásának elkerülését illeti, fontos, hogy ha valaki ilyen diétába kezd, akkor tudatosan tervezze meg az étrendjét, ugyanis vannak az úgynevezett esszenciális aminosavak, amelyeket az emberi szervezet csak alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nem képes előállítani. Ezeket kiemelten fontos bevinni annak érdekében, hogy teljes tápanyagellátással rendelkezzenek a sejtek, és ne lépjen fel az aminosavak hiánya, hiszen az szintén különféle betegségek kialakulásához vezet.

A teljes interjút a Képmás közli.

(forrás: Képmás)
hirdetés

Könyveink