Az idősödő munkavállalók alkalmazása az egészségügyben
Az egészségügyi és a szociális ágazat munkaerő ellátásának a biztosítása mindenhol a világon különleges erőfeszítéseket igényel, a folyamatos munkarend a hosszú képzési idő, a fizikai, lelki terhelés, a kémiai, biológiai ártalmak, a nagy felelősség miatt, olvasható a szakszervezetek.hu-n.
Mivel egyre szélesebb körben van mód a gazdasági, társadalmi élet területein a rugalmasabb munkavégzésre, egyre nagyobb érték a szabadidő, így csak egyéb előnyökkel lehetne elérni, hogy elég sokan dolgozzanak ebben a szférában, és hogy ne meneküljenek idő előtt nyugdíjba.
Különösen igaz ez a magyar viszonyok között, amikor a 40 éves munkaviszony már lehetőséget nyújt arra, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt is nyugdíjba lehessen menni. Ugyanakkor igen nagy veszteséget jelent a gyógyításban, hogy a magyar nők egyharmada 40 év munkaviszony után nyugdíjba megy. Az egészségügyi női munkavállalók körében ez az arány sokkal magasabb és mintegy 60%-uk a nyugdíjazást követően nem is vállal tovább munkát korábbi munkahelyén. Mivel ma már a nem orvosi munkakörökben is igen jelentős tudással lehet munkát vállalni, amely nem szerezhető meg rövid idő alatt, ezért fontosnak találtuk feltárni az okokat, miért menekülnek a magyar egészségügyi szakdolgozók 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba, miközben az orvosok esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt meghaladó munkavállalás a jellemző. Ebben volt segítségünkre egy uniós pályázati projekt, amelyet a GINOP-5-3-5 pályázati konstrukcióban hirdettek meg.
Ennek segítségével tudtunk részletesebb elemzéseket készíteni, tanácsadással is segíteni a kollégákat, és a tapasztalatok alapján javaslatokat is megfogalmazni a döntést hozók részére.
A magyar egészségügyi rendszerben az orvosok jellemzően tovább dolgoznak, nem ritka a 80 év feletti foglalkoztatás sem, a szakdolgozói körben, az ápolói, gondozói feladatok végzésénél viszont igen jellemző a korai nyugdíjazás. Ehhez hozzájárul, hogy a bérekben az orvosi és szakdolgozói munkák esetén sokkal nagyobb a különbség, mint a munkával kapcsolatos elvárásokban. Különösen sokat romlott a helyzet 2021-ben az új szolgálati jogviszony bevezetéséhez kapcsolódó jelentős béremelés kapcsán. Míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség a kétszeres volt, ez 2021-ben több mint 3-szorosra nőtt, különösen a nagyobb gyakorlattal rendelkező munkavállalók esetén. Ez tovább növelte az elégedetlenséget a szakdolgozói körben. A koronavírus pandémia során nőtt a munkaterhelés és a kedvezőtlen munkabeosztás, és jelentős fertőzésveszélynek is ki lettek téve a dolgozók.
Számos felmérés mutatja, hogy az arányosabb bérezéssel jelentősen javulhatna az egészségügyi és szociális szakmák vonzerője. Mivel a hiányzó munkaerő pótlását rendkívüli munkavégzéssel és a munkaintenzitás növelésével érték el az intézményekben, ami ugyan magasabb béreket eredményezett, azonban a jelentős túlterhelés az elvándorlási szándékokat erősítette és a korai nyugdíjazáshoz is jelentősen hozzájárult.
Választási lehetőség a női egészségügyi dolgozók részére – munkavállalás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig vagy nyugdíj mellett tovább dolgozni.
Az egészségügyben mód van a nyugdíjra jogosult munkavállalóknak munkát vállalni, de csak az un. egészségügyi munkakörökben dolgozó női munkavállalók számára. Ilyenkor fel kell függeszteni a nyugdíjat és a munkáltató a nyugdíjjal azonos összegű keresetkiegészítést igényelhet a nyugdíjra jogosult munkavállalók számára. Ez a megoldás ösztönzi ugyan a nyugdíjra is jogosultak munkavállalását, azonban nehézkes, néha hónapokig várni kell, míg a keresetkiegészítés megérkezik, és a munkavállalónak igényelnie kell a keresetkiegészítést a munkáltatótól, a munkáltatónak a finanszírozótól. A foglakoztatást - a járványidőszak kivételével - engedélyeztetnie is kell.
Az ápolók, asszisztensek többsége kihasználja a 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazás lehetőségét.
A szakdolgozói körben az öregségi nyugdíj korhatárig történő tovább foglalkoztatás ritkán fordul elő, leggyakrabban akkor, ha nincs meg a szükséges 40 évnyi szükséges szolgálati idő.
