Az első munkahellyel indul igazán a fiatalok öngondoskodása
2026. május 27. 05:15
A munkaviszonnyal rendelkező 25–35 évesek körében 40%-os az egészségpénztári számlával rendelkezők aránya – szemben a 25 év alatti, jellemzően még nem dolgozó fiatalok 16%-ával.
A kutatás eredményei[1] olyan fordulópontot mutatnak, amely a fiatal magyarok öngondoskodási szokásait a legalapvetőbben határozza meg: ez az első stabil, teljes állásban történő foglalkoztatás pillanata. A 18–35 éves korosztályt vizsgáló felmérés szerint a munkaviszonnyal rendelkező 25–35 évesek körében 40%-os az egészségpénztári számlával rendelkezők aránya – szemben a 25 év alatti, jellemzően még nem dolgozó fiatalok 16%-ával.
Munkába állás = tudatos egészségkezelés
A munkaerőpiacra való belépéssel párhuzamosan több területen is szignifikáns változás következik be a fiatalok magatartásában. A rendszeres havi megtakarítás, a szűrővizsgálatokra járás gyakorisága és a magánegészségügy igénybevétele egyaránt ugrásszerűen megnő a 25–35 éves korcsoportban a fiatalabb korosztályhoz képest.
A 18–35 évesek 88%-a jár valamilyen vizsgálatra. Megelőzési céllal a korcsoport kétharmada jár szűrésekre, de évente mindössze 16% teszi meg. A fő motiváció a megelőzés (52%). Aki pedig nem vesz részt szűrővizsgálaton, az leggyakrabban arra hivatkozik, hogy nincs panasza (43%), illetve nagy mértékben szerepet játszik még az időhiány és a halogatás is.
A magánegészségügyi szolgáltatásokat a megkérdezettek 72%-a veszi igénybe – a legtöbben évente 50–150 ezer forintot költenek erre évente –, de az átlagot egyértelműen a 25–35 évesek és a magasabb iskolai végzettségűek húzzák fel.
A munkahelyi juttatások szerepe sem elhanyagolható: a válaszadók ötöde már munkáltatói juttatásként fér hozzá magánegészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészségpénztári tagok 17%-a pedig kifejezetten munkahelyi juttatásként használja a számláját.
Tudatosság van, de a cselekvés késik
A kutatás azt is megmutatja, hogy az ismeret és a valódi cselekvés között még érdemi rés tátong: a 18–35 évesek 86%-a tud valamit az egészségpénztári számlákról – átlagosan azonban csupán 3 jellemzőt azonosítottak a felsorolt 8-ból, vagyis az ismeretek jellemzően felszínesek maradnak. Különösen szemléletes ez az adó-visszatérítés esetében: a megkérdezetteknek csupán egyharmada van tisztában ezzel a lehetőséggel, egyharmad csak hallott róla, egyharmad pedig egyáltalán nem tud erről az egészségpénztárral együtt járó előnyről.
Az egészségpénztári számlával rendelkezők köre a korcsoport bő egyharmada – de ebből 11% egyáltalán nem használja a számláját, 14% csak ritkán, és rendszeresen mindössze 10% él ezzel a lehetőséggel.
Azok, akik nem rendelkeznek egészségpénztári számlával, leggyakrabban az anyagi lehetőségeket (korlátokat), az alacsony egészségügyi kiadásokat, valamint az ismerethiányt jelölik meg visszatartó tényezőként. Ez azt jelzi, hogy a tudatosítás terén – különösen a munkáltatói kommunikáció és az egyéni pénzügyi edukáció területén – még jelentős lehetőségek rejlenek.
A megtakarítási szokások is az életkorral érnek be
A jövedelemből történő rendszeres megtakarítás terén hasonló mintázat rajzolódik ki: a 25–35 évesek jóval magasabb arányban tesznek félre havonta fix összeget, mint a 18–24 évesek. A legtöbben biztonsági tartalékra (59%), utazásra és élményekre (39%), illetve nagyobb kiadásokra és ingatlanra spórolnak.
Egészségügyi kiadásokra és megelőzésre a 18–35 éves korosztálynak egyelőre csupán 23%-a takarékoskodik tudatosan, miközben egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarítása egyszerre a korosztály 27%-ának van – az egészség azonban egyre inkább bekerül a tudatos tervezés keretei közé.
(forrás:
cafecommunications.hu)
