Az egészségügyről is interpelláltak a T. Házban
Az egészségügyet, egészséget érintő ügyekben is hangzottak el interpellációk a parlament hétfői ülésén.
Mi Hazánk: hogyan akadályozzák meg az állami egészségügy összeomlását?
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, tény és való, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején kórházakat zártak be és bevezették a vizitdíjat, de az egészségügy rendszere gyakorlatilag a rendszerváltás óta alulfinanszírozott, ami ellen az elmúlt 14 évben maga kormány sem tett semmit. A kórházak adósságát nem sikerült felszámolni, folyamatosan nő, és ez csak a jéghegy csúcsa, mondta. Rámutatott: a magánegészségügy elszívó hatása miatt a Covid óta 20 ezer orvos, illetve ápoló hagyta el a közellátást. Szakértői véleményekre hivatkozott, eszerint az új járóbeteg irányítási rendszer bevezetése csak rontani fog a helyzeten, mert az eddigi napi 30 beteg helyett csak 10 beteget enged majd előjegyezni, ami a várakozási időt növeli majd. Az új ügyeleti rendszer csak papíron működik, az Országos Kórházi Főigazgatóság is elismerte, hogy bevezetése óta a kórházak sürgősségi osztályain megnőtt a betegforgalom. Hogyan tervezik megakadályozni az állami egészségügy összeomlását? – kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint sok "szóbeszéd-alapú" rész volt a felszólalásban. Amikor átvették a kormányzást az egészségügy támogatása 1198 milliárd forint volt, most 3225 milliárd, ami több mint 2,5-szeres bővülés. Ennek jó része a bérek emelésére ment, első lépésként az orvosok keresetét növelték. 2010-ben egy pályakezdő orvos 129 ezer forintot keresett, most 687 ezret, a pályája végén lévő orvos bére 262 ezer forintról 2 millió 380 ezer forintra nőtt. Az ápolóknál a 2010-es 170 ezer forintról közel 800 ezer forintra nőttek a bérek.
Arról, hogy az orvosok közül több mint 20 ezren távoztak, azt mondta: ez teljes tájékozatlanságra vall. Számuk a szocialisták kormányzása idején valóban csökkent, de mostanra 40 ezer körülire – mintegy hatezerrel – nőtt. Az új betegirányítási rendszer több beteg ellátására ad lehetőséget, az orvos állítja be, hány beteget tud ellátni – közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el.
LMP: mit tesz a kormány a környezetszennyező akkumulátorgyártó cégek megfékezésére?
Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte: mit tesz a kormány a környezetszennyező akkumulátorgyárak megfékezése és a jövőbeni üzemi balesetek megakadályozása érdekében. A gödi Samsung-gyárban, valamint a bátonyterenyei, az iváncsai, a komáromi, a debreceni és a szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó, illetve -gyártó üzemekben történt balesetekre hivatkozott, hangsúlyozva, hogy ezek kockára teszik dolgozók és a környéken élők biztonságát is. Hozzátette: bár a kormány azt állítja, hogy Magyarországon a legszigorúbbak a környezetvédelmi előírások, a Samsung gödi gyára öt éven át környezethasználati engedély nélkül működhetett, nem kötelezték monitoring kutak telepítésre sem, és működése során folyamatosan megszegi a törvényi előírásokat. A mai napig nem tudjuk azt sem, hogyan és honnan került magzatkárosító oldószer a gödi gyár közelében lévő kutakba, illetve a gyár mellett a földekre ömlő szennyvízbe – hangoztatta.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: Magyarországon világos környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a kormányhivatalok és a hatóságok teszik a dolgukat. Példaként hozta a bátonyterenyei üzemet, amelynek működését a hatóságok felfüggesztették. Elmondta: 2023-ban a munkavédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok országosan körülbelül 9000 hatósági ellenőrzést folytattak le. Jelezte: emellett a kormány idén 100 millió forintra emelte a kiszabható munkavédelmi bírság összegét, valamint idén július 1-től lehetőség lesz másodfokú eljárás lefolytatására a meghatározott környezetvédelmi hatósági ügyekben, így tovább erősödik a jogbiztonság.
Csárdi Antal nem fogadta el a választ, azt cinikusnak nevezte, és azzal vádolta a kormányt, hogy nincs semmilyen válasza az akkumulátoripar káros hatásaira.
MSZP: mikor rendezik az állami egészségügy helyzetét?
Gurmai Zita (MSZP) elmondta, hat település lakosai számára az Oroszlányi Szakorvosi és Ápolási Intézet nyújt számos ellátást, a járóbeteg-szakellátás keretében. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozata szerint azonban ezek az ellátások év végéig szünetelnek, ami arra kényszeríti a települések lakóit, hogy 20 kilométerrel arrébb vegyék igénybe ezeket. A határozatból az is kiderül, hogy a felfüggesztés oka a szakemberhiány – fűzte hozzá. Kiemelte: ha nem rendezik érdemben az egészségügyi dolgozók bérét és munkakörülményeit, akkor el fogják hagyni a pályát és ellátások fognak országszerte megszűnni. Sorra zárnak be kórházi osztályok azért, mert nem képesek nyújtani az eddig biztosított ellátást. Január 6-án összesen 20 osztály ideiglenes leállását jelentették be egyszerre – figyelmeztetett, feltéve a kérdést: mikor fogják végre ténylegesen és érdemben rendezni az állami egészségügy helyzetét?
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában felidézte, hogy fizetős egészségügyet a baloldal vezetett be Magyarországon, de a magyarok népszavazáson nyilvánították ki: ebből nem kérnek. A baloldali kormányok csökkentették az orvosok fizetését, kórházakat zártak be, de a legutóbbi választási kampányban is több ellenzéki politikus állt ki a fizetős egészségügy, illetve kórházak bezárása mellett – emlékeztetett. Hozzátette: 2002 és 2010 között háromezerrel csökkent a dolgozó orvosok száma, azóta pedig hatezerrel nőtt, miközben a kormány jelentős béremelést is végrehajtott az egészségügyben. Emellett felújítottak 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, építettek továbbá 23 új rendelőintézetet és 34 mentőállomást – mondta.
Frissítés:
A parlament kedden elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott hétfői interpellációs válaszokat.
