Az egészségügy rákfenéje vagy megmentője?
Az ügyészség, a Kúria, az orvoskamara, a kórházszövetség és a betegek is megszólalnak a Duna Tv Kékfény című adásában, amelynek a hálapénz volt a témája.
A hálapénz vesztegetésnek minősülhet, de a vonatkozó jogszabályok nem egyértelműek – mutattak rá ismét a Duna Tv Kékfény című műsorában. Egy 64 éves asszony tragikus halála miatt került ismételten fókuszba a hálapénz, a családnak ugyanis a műtétet végző orvos visszautalta azt az 50 ezer forintot, amelyet az operáció előtt kapott a hozzátartozóktól.
Míg a Kúria álláspontja a paraszolvenciát illetően az volt, hogy mindaddig fennmarad, amíg a hálát nem lehet megtiltani, a jogvédők szerint a hálapénz a "gyorsítósáv" és a "félelem bére" az egészségügyben. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kényszerű rosszként tekint a paraszolvenciára, ami az alacsony bérek miatt nem szüntethető meg, a Magyar Kórházszövetség pedig morálisan ugyan elítéli az egészségügyben adott csúszópénzt, de úgy gondolják, hogy az olyan mértékben beilleszkedett a rendszerbe, hogy jogszabállyal történő kivonása súlyos betegellátási zavarokat okozna. Hasonlóan gondolkodik a kúria is: ha a társadalom saját maga kialakít egy szokást, az nem lehet veszélyes a társadalomra nézve, ezzel szemben az ügyészség sem etikusan, sem jogilag nem tartja elfogadhatónak a paraszolvenciát – ennek ellenére azonban általában óvakodnak az ilyen ügyekben a vádemeléstől.
Különböző számítások szerint a hálapénzt kapó orvosok évente 20-80 milliárd forint adózatlan jövedelemhez jutnak, ha ezt adózóként bevallanák, az 3-15 milliárd forintos bevételt jelentene a költségvetés számára. Azonban elhangzott az is, hogy a paraszolvencia 90 százalékát az orvosok tíz százaléka teszi zsebre.