Az egészségügy helyzetétől a nyelvvizsgákig

LMP: kihirdeti a kormány a klíma-vészhelyzetet?
    
Schmuck Erzsébet azt kérdezte, hogy kihirdeti-e a kormány a klíma-vészhelyzetet? Reméli, hogy most már a kormány sem vitatja, a klímaváltozás tényt, és nem állítják, ez kommunista trükk. A klímaváltozás különösen érinti Magyarországot, elég csak látni, hogy hétfőn a hőmérséklet elérte a 28 fokot. Felidézte, legutóbb az osztrák parlament hirdette ki a klíma-vészhelyzetet, amivel szerinte csak a politikai akaratot fejezi ki a kormány, azt, hogy tisztában van a helyzet súlyosságával, és tenni akar ezekért a feladatokért.

Orbán Viktor válaszában azt mondta, hogy aki szerint a klímaváltozás kommunista trükk, az nem normális. Ott nézzen körül, legyen kedves, utalt az ellenzéki sorokra. Magyarország számára fontos a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk, jelentette ki.  A kormányfő jelezte: arról kapott tájékoztatást Szabó Tímeától (Párbeszéd), hogy a fővárosban tervezik a klíma-vészhelyzet kihirdetését. Ez rendben van, most már legalább végre megértik, hogy pontosan mit is kell csinálni, milyen intézkedéseket kell hozni. Ezt a maga részéről kifejezetten támogatja és várja a Fővárosi Közgyűlés döntését, amelyben bevezetik a klíma-vészhelyzetet Budapesten. Hozzátette: Magyarország a klímasemleges energiatermelés tekintetében jobban teljesít, mint az unió legtöbb országa, az első harmadban vagyunk. Kitért arra is, hogy az a terv, 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban széndioxid és karbonsemleges legyen. Ehhez a nukleáris energiára mindenképpen szükség van, amit önök elleneznek, jegyezte meg, hozzátéve: a vita évek óta zajlik, és nem látja, az álláspontok közeledtek volna.

Schmuck Erzsébet szerint a 90 százalékos cél nagyon ingatag lábakon áll, s ezek közül csak egyik Paks.

Orbán Viktor azt mondta: abban igaza van, hogy a cél ambiciózus, és ezt nem lesz könnyű elérni, arra kérte támogassák a kormány törekvését.

Jobbik: elhalasztják a kötelező nyelvvizsga bevezetését?

 Az utolsó hétfői interpelláció során Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, várható-e azon rendelet hatályba lépésének elhalasztása, ami 2020-tól kötelezően nyelvvizsgát ír elő a felsőoktatási felvételihez. Amennyiben nem, akkor ezreket, akár tízezreket zárhatnak el a továbbtanulástól, jelentette ki a képviselő. Elengedhetetlen lett volna, hogy biztosítsák a kellő körülményeket, mielőtt ilyen követelményeket állítottak, hangsúlyozta.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy versenyképes tudást akarnak kínálni azok számára, akik a magyar egyetemeken szeretnének diplomát szerezni. A kormány már 2014-ben nyilvánosságra hozta a 2020-as változásokat, az oktatásba azóta belépni szándékozók számára volt idő arra, hogy teljesítsék a feltételeket. Ugyanakkor a kormány meghallgatja a diákszervezeteket, a tanárok és a diákok véleményét az ügyben, tette hozzá.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette ezt 112 igennel, 35 nem és egy tartózkodás ellenében.

A Jobbik az egészségügy helyzetét rótta fel a kormányfőnek

Jakab Péter (Jobbik) az egészségügyi intézmények rossz állapotáról beszélt, arról, hogy ma Magyarországon 24 ezren halnak meg azért, mert nem kapják meg időben a szükséges kórházi ellátást. Úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy az egészségügyet rendbe tegyék, annyi pénzre lenne szükség, mint amennyi évente önök ellopnak". Azt kérdezte, ki az, akinek Magyarországon ma fontosabb a pénz, mint az emberélet?

Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: 724 milliárd forinttal fordítanak több forrást az egészségügyre, mint 2010-ben. Ahhoz a kormányhoz képest költenek ennyivel többet, amelyikkel "önök most szövetségben vannak". Miközben a kormányt kritizálják, a náluk 724 milliárddal kevesebbet költőkkel pedig összeállnak, ez nem zavarja önöket, tette hozzá. Megjegyezte: már régen hallotta Jakab Pétertől, hogy mindig vannak rossz gondolatai, amikor megjelenik Gyurcsány Ferenc. Most már nincsenek, semmilyen akadálya nincs, hogy együttműködjenek, rögzítette a kormányfő. Azt is mondta, sokáig gondolkodott arról, hogy a Jobbik politikai forrásvidéke hol található a magyar politikában és mindig óvatos volt azzal, hogy kisnyilasnak tekintse őket. Ugyanakkor mostantól mindenfajta fenntartás nélkül fogja őket kisnyilasnak nevezni, mert a kisnyilas onnan ismerszik meg, hogy ha az érdeke úgy kívánja, összeáll a kommunistákkal. Gratulálok, mondta Orbán Viktor.

Jakab Péter viszonválaszában azt mondta, a tízparancsolattal a legsúlyosabb betegségeket nem lehet megelőzni, de kormányprogramnak sokkal jobb lenne az, hogy "ne lopj, ne hazudj, ne ölj", mint az, hogy "folytatjuk", mert abba egy nemzet fog belepusztulni, a magyar ember pedig élni akar. Ezt üzenték meg szerinte az emberek október 13-án. A politikus egy narancsos buktát és egy tízparancsolatot hozott a kormányfőnek, amit párttársával Szilágyi Györggyel a kormányfő asztalára tettek.

Orbán Viktor minderre reagálva "a magyar kisnyilasok frakciójának címezve" felolvasta a Pongrácz-család közleményét, ebben felszólították a Jobbikot, hogy ne vegyék többé a szájukra Pongrácz Gergely nevét, aki forog a sírjában a Jobbik árulása miatt. A Gyurcsány Ferenccel a parlament lépcsőjén esküdöző és nemzeti ünnepünkön Dobrev Klárával egy színpadra álló Jakab Péternek és pártjának nincs többé keresnivalója a Corvin-közben. Hajrá magyarok!, zárta felszólalását a kormányfő.

Az MSZP a szennyvíziszap-szállításról

Korózs Lajos (MSZP) úgy fogalmazott, hogy Európa pöcegödrét csinálja a kormány Magyarországból. Kifejtette: akinek engedélye van, az zavartalanul hozhatja a szennyvíziszapot a környező országokból. Megjegyezte: minden olyan engedélyt, ami hatályban van, a kormány adott ki. Ma a környező országok mindegyikéből lehet szennyvíziszapot hozni minden mennyiségben. Példaként Ausztriát hozta, amely csak azért hagyta abba ezt, mert megtelt a kvótája. Miért hozzák ide, ki kaszálja érte a pénzt? - kérdezte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: amikor a kormány megoldást javasol, akkor hátat fordít az ellenzék, kibújik a felelősség alól és feszültséget szít, palástolva alkalmatlanságát. Megerősítette a kormány álláspontját, miszerint nincs szükség külföldi szennyvíziszap behozatalára. Két és fél hónapja az illetékes Pest megyei kormányhivatal nem ad ki engedélyt, a meglévőket felülvizsgálják, jelezte. Megengedhetetlen, hogy bárki Európa szeméttelepeként gondoljon Magyarországra.     

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 105 igen, 34 nem és 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

DK: mikor tesznek le az újpesti erdőirtásról?

Varju László (DK) arról érdeklődött interpellációjában az agrárminisztertől, "mikor mond le a Fidesz az újpesti erdőirtásról" a Farkas-erdőben, amely a helyiek kedvelt kiránduló- és gombászóhelye. A kéthektárnyi erdő kiirtásáért cserébe az oda tervezett íjászközpont olyan területre telepítene fákat, amely már erdősült, mondta.

Farkas Sándor, a szaktárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: a munkálatokra csak elvi engedélyt adott ki az illetékes kormányhivatal, de az alapján egyetlen fa sem vágható ki. A fővárosban ilyen célra egyébként is csak rendkívüli esetben, közérdekből adható engedély.

Az interpelláló nem fogadta el a választ, a plénum viszont 107 igen, 34 nem szavazat és egy tartózkodás mellett igen.

LMP: mikor emelik a minimálnyugdíjat?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött az Emmi miniszterétől, mikor emelik a minimálnyugdíjat, hangsúlyozva: álláspontjuk szerint a jelenlegi két és félszeresére - 28 ezer 500-ról 71 ezer 200 forintra - kellene emelni ezt az összeget. Hangsúlyozta: Magyarországon ma 46 ezren kapnak 50 ezer, közel 600 ezren 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, a szerinte "ismét tudatosan alultervezett" infláció mellett a novemberi nyugdíjkiegészítés után "a nyugdíjasok majdnem egy évig hitelezik az államot, ráadásul kamat nélkül".

Válaszában Rétvári Bence, a szaktárca államtitkára hiányolta a kérdésből, hogy az LMP politikai szövetségesei voltak azok, akiknek kormányzása alatt egy éven belül hét százalékkal csökkent a GDP és akik egy tollvonással vettek el egyhavi nyugdíjat. Hangsúlyozta, ezzel szemben 2010 óta egyharmadával emelkedtek a nyugdíjak, ez reálértéken tíz százalékot jelent, eközben sokkal nagyobb biztonságban vannak ezek a kifizetések és törvényileg garantált az ellátás értékének megőrzése.

Az interpelláló nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 107 igen, 37 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.

Párbeszéd: a kormány nem segíti a szegények felemelkedését

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány olyan társadalompolitikát folytat, ami nemhogy nem segíti a szegények felemelkedését, de még mélyebbre taszítja őket a nyomorba. Két évvel ezelőtt 125 ezer gyermek élt mélyszegénységben, a nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyermekek aránya 19,7-ről 23,7 százalékra ugrott, fogalmazott. Tervezik-e a közmunkarendszer átalakítását, a közmunkabért felemelik-e a minimálbér szintjére? Milyen javaslatai vannak a kormánynak a gyermekéhezés felszámolására? - érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy az EU-n belül Magyarországon csökkent egy év alatt a legnagyobb mértékben a szegénység. Ezzel Magyarország Belgiumot, Luxemburgot, Nagy-Britanniát és a mediterrán országokat előzi meg. Szavai szerint talán nem véletlen, hogy éppen a migrációban leginkább érintett államokat sikerült megelőzni. A szegénységgel érintett gyermekek aránya a 2010-es 38,7 százalékról 23,8 százalékra csökkent, hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette ezt 106 igen, 34 nem szavazat és két tartózkodás ellenében.

MSZP: a kötelező nyelvvizsga miatt csökkenni fog a felsőoktatásban tanulók száma

Hiller István (MSZP) interpellációjában emlékeztetett arra, hogy 2020-tól csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek B2 középfokú nyelvvizsgával. A kormány azonban öt év alatt nem tudta felkészíteni a közoktatást arra, hogy a diákok megfelelő számban elsajátítsák az idegen nyelveket. Emiatt a jövő évtől tanévenként több ezerrel csökkenhet a felsőoktatásban tanulók száma.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, fejlesztik és világszínvonalúvá szeretnék tenni a magyar felsőoktatást. Hozzátette, amikor az MSZP volt kormányon, akkor kivéreztette az ágazatot. Az a cél, hogy a felsőoktatási rendszer innovatív és korszerű válaszokat adjon a 21. század kihívásaira, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalok naprakész nyelvtudással rendelkezzenek.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.

LMP: miért tart konferenciát Pécsen a Roszatom?

Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy november elején a Roszatom Pécsen tart konferenciát, amelyen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Félelmének adott hangot, hogy nem véletlen a helyszínválasztás. Kijelentette: a pécsiek tartanak attól, hogy a város közelében nukleáris hulladéklerakót kívánnak létrehozni, és van, aki az uránbányászati tevékenységet is folytatná. Ki a kezdeményező és miért Pécsen tartják az eseményt? Mi indokolja a miniszterelnök részvételét? - sorolta kérdéseit.

Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úgy felelt: a miniszterelnököt udvariassági okból hívták meg és nem vesz részt a konferencián. Egy nukleáris létesítmény létrehozása szigorú engedélyezési eljárást igényel, ilyenről pedig szó sincs. A konferencia azt kívánják bemutatni, miként járul hozzá a megújulók és az atomerőművek által termelt villamosenergia a fenntartható fejlődéshez. Azért tették Pécsre, mert a város alkalmas a konferenciaturizmusra, az egyetem pedig méltó partner. A várost is bevonták a szervezésbe, vagyis mindenki tudott róla. "Az ön kollégái is regisztráltak" - válaszolta a képviselőnek arra, hogy a sajtóból lehetne csak tudni az eseményről.

A képviselő nem fogadta el a választ. Azt a Ház szavazta meg 106 igen szavazattal, 33 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett.