Az ápolók többsége maga is ápolásra szorulna
A kiégés tüneteitől a szakdolgozók 64,4 százaléka szenved, 42 százalékuk esetében olyan súlyos, ami már kezelést tenne szükségessé, írja a Képmás.
Elképesztően magas szám, hogy az egészségügyi szakszemélyzet majdnem 65 százaléka a kiégettség tüneteivel küzd! Ilyen kiugró adatokkal még nem találkoztunk más országokban, Irántól kezdve Brazíliáig – összegzi tapasztalatait a felmérés vezetője, Irinyi Tamás egyetemi okleveles ápoló, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának munkatársa, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke.
A kiégés a segítő hivatásokban dolgozóknál jelentkezik, hosszan tartó stressz hatására. Jellemzi a fizikai-, érzelmi-, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár. A krízisszintű kiégettség olyan rossz lelkiállapot, amelyben nem lenne szabad a szakszemélyzetnek dolgozni. 2022 január-februárjában a kollégáknak a 42 százaléka ennyire rossz állapotban próbálta teljesíteni a feladatait! Ráadásul 40,2 százalékuk hordozza a depresszió tüneteit.
Ez a két felmérési eredmény mutatja, hogy a kollégák közel fele – sőt, nyugodtan állíthatjuk, hogy döntő többsége – rendkívül rossz lelkiállapotban volt vagy van. Úgy véljük, hogy ez a rossz eredmény még kicsit alulreprezentált is, mert akik súlyosan ki vannak égve, azok nehezebben veszik a fáradságot és energiát, hogy kitöltsék a kérdőívet, tehát a legsúlyosabb állapotú szakdolgozók valószínűleg nem is vettek részt ebben a felmérésben.
A legutóbbi keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel történt 2022. január 27-e és február 14-e között, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai számára online felületeken tettek elérhetővé. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A felmérést Irinyi Tamás és Németh Anikó készítette és publikálta.
A kérdőívünk a saját kérdések mellett két pszichiátriában is használatos kérdéssorra épül. A Beck-féle depresszióskála 21 témakörben négy-négy állítást tartalmaz, ezek négy fokozatot képviselnek, ezekből kellett kiválasztania a kitöltőnek a rá legjellemzőbbet. Például: »1. Nem vagyok szomorú / 2. Gyakran szomorú vagy nyomott vagyok / 3. Mindig szomorú vagyok, és nem tudok kikeveredni belőle / 4. Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, hogy nem bírom tovább.« Pszichiátriákon is használják ezt a tesztet, mert komoly jelzést ad arról, hogy milyen hangulata van a kitöltőnek. A másik kiégés-önértékelő skála szintén 21 tételből áll, itt a kérdésekre 1-től 7-ig terjedő skálán lehetett válaszolni. A depresszió gyakori kísérőtünete vagy következménye a kiégésnek. A két skála kiértékelésével megállapítható, hogy a kitöltő teljesen jól van-e, vagy előjelei mutatkoznak a kiégésnek, kiégett, vagy súlyosan kiégett.
A legsúlyosabb a helyzet Nógrád megyében (70,7%), a legkevésbé érintettek pedig a Győr-Moson-Sopron megyében dolgozó válaszadók (56,2%).
A rossz eredmény mellett kissé vigasztaló az a tendencia, hogy a tavalyi felméréshez képest néhány százalékponttal csökkent mind a kiégettséggel érintettek aránya, mind a súlyos tüneteket mutatók aránya, ami valószínűen annak tudható be, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése okozta feszültség csökkent, illetve a Covid-ellátással kapcsolatos félelmek is csökkentek – írja a Képmás.
