Az állami szektorban egyre súlyosabb a munkaerőhiány
A harmadik egymást követő negyedévben csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon. A Portfolio szerint az egészségügy és az oktatás helyzete egyre kilátástalanabb.
Nyolcvanezer alá csökkent a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben, ami közel 4 ezerrel alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért szintnél – derült ki a KSH friss adataiból. Úgy tűnik, hogy a versenyszféra egyes szektorai lassan úrrá lesznek a munkaerőhiányon: ott 55 ezer üres álláshely van jelenleg, ami 6800-zal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.
Könnyen lehet, hogy a három folyamat együttesen zajlik a magyar gazdaságban, ugyanis a beruházási adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy az ipari robotok és az automatizálási technikák térnyerése elkezdődött, másrészről a jelenlegi gazdasági növekedési ciklus a csúcsához kezd érni, ami a külső kereslet gyengélkedésén már kezd látszani, ezt pedig érezhetik az exportra termelő vállalatok. Ahogy a GDP-növekedés is elérhette a csúcsát, úgy a munkaerőhiány is mérséklődhet a következő időszakban. A munkaerőhiány csökkenését pedig biztosan segítette, hogy az elmúlt években megtöbbszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, akik már legalább több tízezren lehetnek.
Az államhoz köthető szektorokban kivétel nélkül nőtt a munkaerőhiány. A közigazgatás-védelem nemzetgazdasági ágban már több mint 8000 betöltetlen álláshely van, ami 1100 fős növekedés éves alapon, az oktatásból 4500-an hiányoznak, ami 600-zal több betöltetlen álláshely, mint egy évvel korábban. A legnagyobb bajban azonban az egészségügy van, vagyis egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, ha nincs szakorvosi ellátás egy kórházban vagy hónapokat kell válnunk egy szakorvosi vizsgálatra: a szektorban 9300 főre lenne szükség azonnal, és egy év alatt 1500-zal emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma.
Az egészségügyben és az oktatásban zajló folyamatok egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, hiszen a folyamatosan emelkedő betöltetlen álláshelyek száma egyre nagyobb kérdőjeleket vet fel a közszolgáltatások minőségével kapcsolatban. Ezen azonban nem csodálkozhatunk, hiszen az egészségügy és az oktatás egyre kevésbé vonzó szektor, elég csak arra gondolni, hogy a szakmunkások (legalább) ugyanannyi pénzt keresnek, mint a diplomával rendelkező tanítók.
