Az Alkotmánybírósághoz fordult a HGYSZ a patikatörvény miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) a tavaly év végén megszavazott, a patikák működtetéséhez többségi gyógyszerészi tulajdont előíró törvény miatt - jelentette be Korodi Karolina, a szövetség elnöke.
Hangsúlyozta: "a gyógyszerészek eddig szabadon végezhették szakmai munkájukat", így most sem akarják átvállalni a tulajdonlással járó felelősséget.
Elmondása szerint már arra is volt precedens, hogy egy gyógyszerész felmondta jogviszonyát, mert nem akarta megvenni a tulajdonjogot. Sok gyógyszerész viszont ha akarná, sem tudná megvenni, mivel nem kap hitelt - tette hozzá.
Kifejtette, hogy a patikák átlagosan 13 százalékos árréssel dolgoznak, ebből 11 százalék a bérköltség, és ha jól gazdálkodnak, akkor sem elég a pénz a hitel törlesztésére. Emellett a patikák mintegy harmada veszteségesen működik.
A jogszabályt tavaly év végén szavazta meg az Országgyűlés, és január elsejével lépett hatályba. A HGYSZ szerint így a jogalkalmazóknak nem volt elég idejük, hogy felkészüljenek a változtatásokra, márpedig többek között a gyógyszertárak ügyvezetését is ki kellett jelölni. Csúszások is voltak, mivel egyes helyeken a gyógyszerészeket "úgy kellett meggyőzni", hogy átvegyék a patika üzemeltetését - mondta Korodi Karolina.
Kiemelte: csak vállalkozások és vállalkozáscsoportok esetében írták elő, hogy legfeljebb négy gyógyszertárat működtethetnek; magánszemélyekre nem tér ki a jogszabály, eszerint ők akár húsz patikát is tulajdonolhatnak.
A HGYSZ jogi szakértője, Szentirmai Endre szerint ha ez így marad, és a magánszemélyek tulajdonlását nem korlátozzák, éppen a transzparencia ellen megy majd a szabályozás. Hangsúlyozta továbbá: nem értik, miért kell egy meglévő társasági struktúrát felborítani egy visszamenőleges hatályú törvénnyel.
Kinics László, a HGYSZ alelnöke szerint a legnagyobb probléma az, hogy nem látják a "közérdeket". A jogalkotók célja az lett volna, hogy a nagyobb fokú szakmaisággal biztonságosabb legyen a gyógyszerellátás, de szerinte a törvény ezt nem garantálja.
A háttérbeszélgetésen többen is hangoztatták, hogy a gyógyszerészek kibővített jogköre még a szakmaiság rovására is mehet. Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőben a gyógyszerészek a szakmai irányítás mellett már az üzletvezetésért is felelnek, ehhez viszont nem értenek mindannyian, így sok patika működése kerülhet veszélybe, gyógyszerészek kerülhetnek az utcára.
Korodi Karolina arra is kitért, hogy a kötelező kamarai tagságnak a gyógyszerész-társadalom nagy része nem örül. A HGYSZ elnöke is elítélte, hogy a fővárosi szervezet külön regisztrációs díjat is kér a belépő tagoktól. Hozzátette: mindig is a gyógyszerészi kamara kérte a legmagasabb tagdíjat, mégis többen felvetették már korábban, hogy mit tett egyáltalán a kamara a tagjaiért.
|
A 2010. december 21-én elfogadott salátatörvényben a kormányzat célul tűzte ki, hogy rendezi a patikai gyógyszerészi tulajdont. Két lépcsőben teszik kötelezővé a személyi jogos gyógyszerész 50 plusz 1 százalékos tulajdonrészének megszerzését már működő patika esetében: a jogszabály 2014. január 1-ig 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő, a többségi, 50 plusz 1 százaléknyi részt pedig 2017. január 1-ig kell megszereznie a gyógyszerésznek a patikát működtető gazdasági társaságban. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy már működő patikákat működtető gazdasági társaság jövő év május 31.-e után nem lehet olyan cég, amelynek székhelye olyan államban van, ahol nem végez gazdasági tevékenységet és ahol nem fizet adót, vagyis a jogszabály megerősíti azt a kormányzati szándékot, hogy offshore cég nem működtethet patikát Magyarországon. |
