Az agykutatás a kitörési pont

Európában az egész lakosság negyede, Magyarországon pedig már mintegy harmada szenved valamilyen fokú idegrendszeri betegségben. Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint az agy- és elmebetegségekből származó összes költség (a gyógykezelési, társadalombiztosítási, szociális kiadások, beleértve a munkából való kiesés, munkaképtelenné válás veszteségeit is) 2004-ben majdnem négyszázmilliárd eurót tett ki, ami nagyjából egyharmada volt az összes betegségre jutó költségnek. (Magyarország részesedése ebből mintegy ötmilliárd euró, azaz 1400 milliárd forint.) Az idegrendszeri betegségek ugyanakkor 2004-ben mindössze nyolc százalékkal részesedtek az összes betegség kutatására jutó összegből.

Az ellentmondás feloldásában kiemelkedő szerepet vállalt Freund Tamás agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, aki – mint az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének elnöke – az Európai Agytanács elnökével összefogva elérte az Európai Bizottságban és Parlamentben, hogy az unió 2007-ben indult 7. kutatási keretprogramja külön prioritásként jelölje meg az agykutatást. „Nyilvánvalóvá tettük, ha az agy betegségeire költött éves összegnek csupán egytized százalékát, azaz négyszázmillió eurót költene az unió éves költségvetéséből az agykutatás támogatására, akkor az európai idegtudomány eredményeitől elvárható lesz, hogy a rákövetkező évi költséget két tized százalékkal csökkentsék, elsősorban a megelőzés és korszerűbb gyógyszerterápiák révén.
Tehát százszázalékosan megtérülő befektetést ígértünk, ami egyedülálló az Európai Unióban. Ezért lett az agykutatás európai prioritás” – magyarázza Freund Tamás. Ugyanezt, az agykutatás kiemelt támogatását szeretné elérni idehaza is, ezért részben az ő kezdeményezésével – az Európai Agytanács mintájára – még az idén megalakul a Magyar Agykoalíció. Ez olyan, elsősorban lobbifunkciót vállaló szakmai szervezet lesz, amelynek fő célja, hogy meggyőzze a politikai és az üzleti szférát s a széles közvéleményt az agykutatás fontosságáról és társadalmi hasznosságáról. A szorongás, pánikbetegség, depresszió, skizofrénia fiatal kortól végigkísérheti az ember életét – rohamos terjedésük nagymértékben csökkenti a munkavégző képességet, s közben rontja a betegek és családjuk életminőségét is, ami hatalmas károkat, növekvő gondokat és terheket okoz nemcsak a betegnek és családjának, de végső soron az egész társadalomnak.

"Igazi hungarikum az agykutatás, amelyben nagy hagyományaink vannak, és amely a közeljövőben kulcsszerepet játszhat égető egészségügyi, gazdasági, társadalmi problémáink megoldásában" – mondta nemrég egy konferencián Freund Tamás. Szerinte megvan nálunk az a nemzetközi szinten is versenyképes kritikus kutatói tömeg, amely az egyik kitörési pont lehet a mély válságból való kilábalásban. Ezért kell sokkal több figyelmet, erőfeszítést és pénzt fordítani az agy működésének és betegségeinek jobb megismerésére, és erre a feladatra vállalkoznak a Magyar Agykoalíciót megalakító tudományos és szakmai szervezetek: neurobiológus kutatók, pszichiáterek, neurológus orvosok, idegsebészek, gyógyszerkutatók tudományos társaságai, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az érintett betegszervezetek.

A bejegyzés előtt álló nonprofit szervezet a politikai döntéshozóknál, kormányzati szerveknél akar lobbizni azért, hogy a mostaninál sokkal több támogatást kapjon a hazai agykutatás, amely jelenleg is az európai kutatás élvonalában van. Emellett széles társadalmi rétegeknek szeretnék eljuttatni azokat a fontos ismereteket, amelyek megvilágítják és tudatosítják, milyen nagy veszélyeket jelent az információrobbanás következtében az agyra nehezedő adaptációs nyomás, egyúttal támpontokat nyújtanak az egyéni alkalmazkodási, megbirkózási, betegségmegelőzési stratégiák kialakításához.

NÉVJEGY     Freund Tamás neurobiológus, agykutató a világon legtöbbször idézett öt magyar tudós egyike. 1959-ben született, 1983-ban biológusként végzett az ELTE TTK-n. A SOTE Anatómiai Intézetében Szentágothai János agykéregiskolájának tanítványa, másik mestere a ma is Oxfordban kutató-oktató Somogyi Péter. 1990-ben Vizi E. Szilveszter akadémikus, intézetigazgató hívja haza a KOKI-ba, ahol 1994 óta igazgatóhelyettes, 2002 óta igazgató, egyúttal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Harminckilenc évesen az MTA levelező tagja, 2004 óta rendes tag. Több hazai és nemzetközi tudományos társaság elnöke vagy vezetőségi tagja, elit tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Számos hazai (többek között Bolyai- és Széchenyi-díj) és nemzetközi magas tudományos kitüntetés és díj birtokosa.

Forrás: Faggyas Sándor, Magyar Hírlap Online