hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Átalakításra vár a hazai gyógyszerbefogadási rendszer

Minél előbb le kell bontani az okosgyógyszerek befogadása előtti bürokratikus akadályokat annak érdekében, hogy – hasonlóan a környező országok polgáraihoz – itthon is minél több beteg gyógyulásához, életminőségének javításához járulhassanak hozzá az innovatív gyógyszerek. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a megfelelő állami források elérése érdekében egy új ismeretterjesztő videót is készített.

Kutatási eredmények szerint 30 OECD-ország 2000 és 2009 közötti adataiból egyértelműen kimutatható a gyógyszeripari innováció és az egészségnyereség közötti összefüggés. Az, hogy az utóbbi években nőtt a születéskor várható élettartam, a kutatás szerint csaknem háromnegyed részben az innovatív terápiáknak köszönhető.

Mindezek ellenére Magyarországon jelenleg az elégtelen állami finanszírozás és a hosszú, adminisztratív gyógyszerbefogadási eljárás miatt az új készítmények csak nagyon lassan, vagy túl későn jutnak el a betegekhez. Legutóbb 2018 októberében született döntés 29 innovatív gyógyszer és terápia társadalombiztosítási befogadásáról, melyet megelőzően azonban több mint két évet kellett várniuk ezekre a gyógyszerekre a magyar betegeknek.

Jelenleg több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre. Olyan originális gyógyszerekről van szó, melyek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkeznek, azaz a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Tudnunk kell, hogy az innovatív gyógyszerek talán a világon előállított legdrágább termékek. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart, mégis: a népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre annak érdekében, hogy korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálhassanak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Nem is véletlen, hogy gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30–40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé.  

A már említett kutatás szerint a születéskor várható élettartam növekedéséhez több mint 70 százalékban az innovatív terápiák járultak hozzá. Magyarországon azonban a várható élettartam 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál. E téren tehát látványos javulást érhetnénk el, ha az innovatív gyógyszereket a mainál gyorsabban és szélesebb körben biztosítanánk az arra rászorulóknak – vallja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM), amely ezért a befogadási rendszer bürokratikus akadályainak lebontását, átlátható, kiszámítható döntési mechanizmus kialakítását, és az ehhez szükséges megfelelő állami források biztosítását szorgalmazza. Mindezzel elkerülhetnénk az olyan egyenlőtlenségeket, mint amelyről márciusban számoltak be az innovatív gyártók, hogy míg a környező, V4-es országokban átlagosan fél évente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat…

Az AIPM a megfelelő információk eljuttatása érdekében készített egy a gyógyszerek útját bemutató videót is, amely egy új készítmény hosszadalmas útját követi nyomon a kutatás-fejlesztés kezdeteitől a betegek gyógyításáig.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a lassú befogadási rendszer a támogatással elérhető új készítmények számán is meglátszik: miközben 2016 óta a magyar betegek számára mindössze 48 új, döntő többségében innovatív gyógyszer vált elérhetővé, ugyanebben az időszakban Bulgáriában 71, Szlovákiában pedig 69. A gyógyszerbefogadási eljárás felgyorsítása tehát sok ezer magyar beteg érdeke, hiszen az ő életüket menthetné meg vagy tehetné elviselhetőbbé, ha gyorsabban hozzájuthatnának az innovatív gyógyszerekhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a gyógyszerbeszerzések keretében lebonyolított közbeszerzési eljárások ne szűkítsék az érintettek hozzáférését az adott terápiákhoz. Ezért is fontos, hogy megfelelő állami források biztosításával kiszámítható, átlátható és rendszeres társadalombiztosítási támogatási döntésekkel érvényre juthassanak a betegek érdekei.

Mindezt alátámasztja egy friss felmérés is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének március elején publikált országos reprezentatív kutatásából a többi közt az derült ki, hogy a magyarok szerint az államnak jobban kellene támogatnia az új fejlesztésű gyógyszerek árát és a betegek számára a gyorsabb hozzáférést; ennek érdekében a jelenleginél sokkal gyakrabban kellene döntenie a modern készítmények társadalombiztosítási támogatásáról. 

A felmérés szerint a magyarok 92 százaléka tisztában van azzal, hogy az állam a patikai vényköteles és kórházban kapott gyógyszerekre nyújt támogatást, de a többség (52 százalék) úgy véli, a drágább készítményeknek több támogatást kellene biztosítani. A kutatás válaszadóinak 64 százaléka szerint már az ezer forintnál drágább, míg 31 százalékuk szerint az 5 ezer forintnál többe kerülő gyógyszereket is támogatnia kellene az államnak. A többség szerint jobban kellene támogatni az innovatív, új fejlesztésű gyógyszereket, és elérni azt, hogy a betegek ezekhez a mainál gyorsabban hozzáférhessenek. A megkérdezettek 48 százaléka szerint a kelet-európai országokhoz képest a magyar állam kevesebbet költ a gyógyszerek támogatására, és mindössze 2 százalék véli úgy, hogy az állami gyógyszerár-támogatás mértéke megegyezik vagy meghaladja a környező országok állami támogatásának mértékét.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a gyógyszerek állami támogatásának növelése azért is lenne különösen időszerű, mert az állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerkassza költségvetését. Ha csak az inflációval követnénk az akkori kifizetések értékét, akkor is hiányzik körülbelül 20 milliárd forint a gyógyszerkasszából. Ha el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra van szükség. A hazai, gyógyszerekre fordított közkiadás ugyanis elmarad a V4-es országok átlagától is, így a magyar betegek kevésbé férnek hozzá az új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb okosgyógyszerekhez, melyek sok ezer ember gyógyulását, életminőségének javítását segíthetnék.

A szövetség ezért is üdvözölte mind a Pénzügyminisztérium, mind a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben nyilvánosságra hozott, 330 pontos Versenyképességi Programját.

Mit kell tudni az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről?

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  

További információ: http://www.aipm.hu

Könyveink