Átalakítanák a fogyatékos emberek segédeszköz-ellátását
A kormány a fogyatékos emberek segédeszköz-ellátásának átalakítását tervezi annak érdekében, hogy segítse az érintettek tanulását és munkába állását – közölte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.
Réthelyi Miklós a "Támogató technológiai ellátórendszerek legjobb gyakorlatai Európában" című konferencián emlékeztetett rá: Magyarország alaptörvénye is rögzíti, hogy segíti a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megvalósulását. Utalt arra is, hogy 1998 óta törvény rendelkezik a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, s e jogszabálynak köszönhetően az elmúlt időszakban az esélyegyenlőség ügye a közgondolkodás része lett.
Magyarországon az elmúlt években jelentős hazai és uniós forrásokat használtak fel az "egyenlő esélyű hozzáférés", a "fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés" érdekében. Réthelyi Miklós szerint ugyanakkor nehézséget jelent, hogy ma nincsenek hiteles felmérések, vagy adatok arról, hol tart az akadálymentesítés, és a közszolgáltatások megfelelnek-e az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek. A tárca fontosnak tartja, hogy készüljön ilyen felmérés; ennek ismeretében írhatják majd ki az új akadálymentesítési projekteket. Réthelyi Miklós szerint ahhoz, hogy a következő időszak támogatáspolitikáját, jogalkotási vagy államigazgatási lépéseit tervezni lehessen, mind a kormányzati, mind pedig az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokról képet kell, hogy kapjanak.
Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos arról beszélt, hogy az Európai Unió tagországaiban ma minden hatodik ember valamilyen fogyatékossággal él, ez összesen mintegy 80 millió embert jelent. Magyarországon a tíz évvel korábbi (az akkori népszámláláson felvett, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló) adatok szerint 600 ezerre tehető a fogyatékos emberek száma; a testi fogyatékosok és a mozgássérültek aránya körükben csaknem 44 százalék.
Bartal Attila, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának projektvezetője elmondta, a konferenciát azért szervezték, hogy bemutassák, más európai országokban milyen rendszerben működik az érintettek segédeszköz-ellátása. A projektvezető szerint Magyarországon a rendszer nem elég rugalmas, nem alkalmazkodik a mozgássérültek valós igényeihez, pazarló, és nem ellenőrzött. Példaként említette, hogy sokan kapnak (személyes tulajdonba) olyan drága elektromos kerekes széket, amelyet nem is használnak. A szakember a "jó gyakorlatok" között Dániát említette, ahol a mozgássérültek olyan eszközöket tudnak bérelni, amelyek megfelelnek a mindenkori életkori vagy fizikai igényeiknek.
