ÁSZ: tanulságok az elmúlt évek ellenőrzéseiből
Az Állami Számvevőszék az elmúlt évek tapasztalataival járult hozzá s tegnapi parlamenti vitához. Összeállításukat honlapjukon adták közre.
Az Állami Számvevőszéknek – mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének – fő törekvése, hogy ellenőrzéseinek tapasztalatai, a jelentéseiben megfogalmazott megállapításai a lehető legteljesebb módon hasznosuljanak a törvényhozási folyamatokban. Ennek érdekében az ÁSZ – illeszkedve a Parlament napirendjén szereplő témához – rendszeresen készít tájékoztatókat, összefoglalókat az országgyűlési képviselők számára – írják a portálon.
A 2016. április 26-án megrendezett, a magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről szóló politikai vitához kapcsolódó tájékoztatójába az ÁSZ felidézte, hogy 2012 júniusában hozta nyilvánosságra a pszichiátriai ellátórendszer átalakításáról szóló jelentését, majd 2013 februárjában 20 kórház ellenőrzésének eredményeit tette közzé. 2015-ben az ÁSZ elvégezte a Magyar Orvosi Kamara és az Országos Mentőszolgálat gazdálkodásának ellenőrzését, jelenleg pedig ismét kórházak gazdálkodását ellenőrzi – több intézmény ellenőrzése van folyamatban –, valamint zajlik a Társadalombiztosítási alapokból nyújtott ellátások és szolgáltatások nyilvántartási rendszerei 2012. évi ellenőrzésének utóellenőrzése – közölte tájékoztatójában az ÁSZ.
Az ÁSZ 2012-ben elvégezte a pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzését
A pszichiátriai betegellátás helyzetét az ÁSZ korábban még nem ellenőrizte. A 2012-es ellenőrzés a 2006. január 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakot értékelte. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a pszichiátriai betegellátás átalakítására fordított források megfelelően hasznosultak-e, illetve az átalakítás eredményeként költséghatékonyabb és magasabb színvonalú, kiegyenlítettebben hozzáférhető ellátás jött-e létre. Ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy kedvezőtlenül változtak a pszichiátriai egészségügyi ellátás feltételei 2006 és 2010 között. Az ellátórendszer átalakítása rontott a hatékonyságon és az eredményességen, valamint a működtetés költségei sem csökkentek. Kevesebb lett az orvos és az egészségügyi szakdolgozó, pontos nyilvántartások hiányában pedig azt sem lehetett tudni, valójában hány pszichiátriai beteg van az országban.
Az ÁSZ kezdeményezte, hogy az emberi erőforrások minisztere tegyen intézkedéseket a Népegészségügyi Program és Gyermek egészségügyi Program lelki egészségre vonatkozó célkitűzéseinek elérésére, mérje és elemezze az elvárt eredmények teljesülését. Emellett az ÁSZ javasolta a megbetegedési adatok mérési módszerének felülvizsgálatát, illetve ebből kiindulva az ellátási kapacitások területenkénti újraosztását is. Az ÁSZ felhívta a szaktárca figyelmét, hogy biztosítsa a pszichiátriai betegek számára a területileg kiegyenlítettebb hozzáférést, és tegye hatékonyabbá az ellátórendszert; vagyis a közpénzek felhasználását. Az ellenőrzésről itt olvashat részletesen – tájékoztat az ÁSZ.
20 kórház ellenőrzése fejeződött be 2013. elején
2012 második felében az ÁSZ 20 egészségügyi intézmény pénzügyi helyzetét értékelte. Az ellenőrzés a 2009 és 2012 első félév közötti időszakra terjedt ki. A jelentés akkor rámutatott, hogy a megelőző években több ütemben végrehajtott állami konszolidáció ugyan javította a kórházak pénzügyi egyensúlyi helyzetét, ám a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg. Az ÁSZ jelentése rávilágított, hogy a magyarországi kórházak kötelezettségállománya 2012. június 30-án megközelítette a 100 milliárd forintot – ebből több mint 35 milliárd forint volt a lejárt határidejű szállítói tartozás – annak ellenére, hogy a kormány döntései alapján 2010 és 2011 végén az egészségügyi intézmények a tartozások rendezésére, valamint a várólisták csökkentésére összesen mintegy 55 milliárd forint rendkívüli költségvetési támogatást kaptak. A 2013. február végén nyilvánosságra hozott jelentésben az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az önköltségszámítás és utókalkuláció hiánya miatt nem voltak ismertek az egyes egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai. A 20 kórház ellenőrzéséről készült jelentésről itt olvashat bővebben.
2015-ben újabb ellenőrzések indultak az egészségügyi intézményekben
Mivel a központi alrendszer intézményei, köztük a kórházak meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, kötelesek a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni. Az érintett közpénz nagysága miatt is kiemelt területként kezeli az ÁSZ az egészségügyi ellátórendszert és további kórházi intézmények ellenőrzése mellett döntött. Ezek az ellenőrzések 2015-ben kezdődtek meg.
A teljes elemzésért kattintson az Állami Számvevőszék honlapjára.
