Ármány keverte volna gyanúba a járványt?
A közelgő influenzajárvány újra beszédtémává teszi az év eleji kiugróan magas halálozási adatokat, különösen, hogy még ma is csak találgatják annak okait – tűnik ki a NOL cikkéből.
A KSH adatai szerint 2015 első hét hónapjában hét százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben (az influenzajárvány időszaka alatt) pedig még nagyobb növekedés látszott: 16 százalék. Ez sok-sok éves összehasonlításban is páratlanul nagy szám – emlékezte a lap.
A KSH kiadványainak készítői a halálozási adatok januári-februári megugrását az épp akkor tetőző influenzajárvánnyal, a júliusi 4,3 százalékos kiugró értéket pedig a hőhullámmal magyarázták. Mások ellenben kételkednek, mert a kórházak nem regisztráltak ebben az időszakban több beteget a szokásosnál, ahogy feltűnően sok szövődményes esetet sem.
– Hogy olyan influenzajárvány ment volna át rajtuk, ami a halálozási adatokon kívül más egyébben nem hagyott nyomott, ez képtelenség – nyilatkozta a lapnak Poller Imre egészségügyi szakértő. Szerinte sokkal inkább úgynevezett előrehozott halálozás halmozódásról van szó. Ilyenkor a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, és ez vezet a szokásosnál több halálesethez.
Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve, ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Erre vallana az, hogy Komárom-Esztergom megyében csaknem kétszer annyian haltak meg az influenzajárvány időszaka alatt, mint országos átlagban, miközben a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében alig emelkedett a halálozás, pedig az ÁNTSZ adatai szerint ez utóbbiban volt a legerősebb a járvány. A két megye között van jelentős különbség: a gazdaság erejében és az infrastruktúrában – olvasható a nol.hu-n.
