ÁNTSZ: 25
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) létrejöttére emlékeztek megalakulásának 25. évfordulóján, október 12-én az Országházban.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által 25 év vívmányai, a 21. század kihívásai címmel rendezett ünnepségen köszöntőjében azt mondta: mindenképpen siker az ÁNTSZ elmúlt negyedszázada, és mivel mindig lehet tenni azért, hogy a jövő biztonságosabb legyen, a szolgálatnak továbbra is lesz dolga. Az államtitkár hozzátette: az emberek azt gondolják, hogy a biztonság alapvető, de ez azért lehetséges, mert az elmúlt 25 évben az ÁNTSZ is sikeresen végezte tevékenységét, és miközben munkája nem volt feltűnő, a biztonság beépült a mindennapjainkba.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a parlamenti képviselők mindig őszinte tisztelettel értékelték az ÁNTSZ munkáját azért, hogy a magyarok általános egészségi állapota európai szinten legalább a középmezőnybe kerüljön. Felidézte: a magyar tisztiorvoslás története azzal az 1752-ben kelt császári dekrétummal kezdődött, amely egyebek mellett a megyék és a nagyobb városok által fizetett orvosokról, a szegény betegek ingyenes gyógyításáról, a járványügyi feladatokról, valamint a közegészségügyi állapotok javításáról rendelkezett, így az tekinthető a szolgálat alapító okiratának. A fejlődést az 1848-1849-es szabadságharc leverése, majd a világháborúk visszavetették, de az elmúlt kétszázötven évben az e területen dolgozók tevékenységét a hivatás alázata hatotta át.
Jakab István emlékeztetett: az ÁNTSZ megalapítása az egyik első kiemelt feladata volt az első szabadon választott magyar Országgyűlésnek, ami jelzi, mennyire fontos az ország életében az állampolgárok egészségének védelme, és ebben a munkában az ÁNTSZ szerepe kiemelkedően fontos. Az Országgyűlés megtalálja azt a megoldást, amely képessé teszi az ÁNTSZ-t arra, hogy változatlanul folyamatos legyen a fejlődés, hangsúlyozta a politikus, egyúttal megköszönve a szolgálatnak a migrációval összefüggésben végzett munkáját.
Surján László volt népjóléti miniszter arról beszélt, hogy amikor annak idején bemutatta az ÁNTSZ-t létrehozó törvény tervezetét az Országgyűlésben, azt a szakmai célt fogalmazta meg: a szolgálat járuljon hozzá ahhoz, hogy a születéskor várható élettartam közeledjen az európai átlaghoz. A törvényt csaknem 73 százalékos többséggel fogadták el. Úgy látja, az egészségügy szó általában panaszáradatot vált ki, és e panaszok részben jogosak, de "nem csak vereségek sorozata" az egészségügy elmúlt 25 éve. A mutatók javarészt rosszak ugyan, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy folyamatosan javulnak, és ezekben az eredményekben az ÁNTSZ munkája is benne van, mondta Surján László.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos kiemelte: a közjó szolgálatának szándéka és a megfelelő erőforrások elengedhetetlenek a munkájukhoz. Az ÁNTSZ dolgozóinak munkája biztos háttér, amely nélkül nem képzelhető el a siker, és amelyet csak akkor veszünk észre, ha hiányzik, mert természetes, hogy van. Ezt a hátteret két évszázadon át építették elődeink, és a mi feladatunk is az erősítése, mert ennek a támfalnak támaszkodik az egészségügy.
Az Országgyűlés 1991-ben fogadta el azt a törvényt, amely világosan leszögezte, hogy a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi (egy szóval népegészségügyi) tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat, és ennek a feladatnak az ellátását a népjóléti miniszter a közvetlen felügyelete alatt álló szolgálatra bízza.
