Állami segítséggel einstandolták a kórházat

A katasztrófahelyzet kihirdetését a jogszabályok tavaly nyári módosítása tette lehetővé, eszerint nem kell járvány vagy szükségállapot a bevezetéséhez, elegendő ha „az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyeztetni olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és helyben rendelkezésre álló kapacitás aranytalanságához vezet”. Emellett elég „bármilyen olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézségekkel járna.” Tehát a katasztrófahelyzetet immáron kórházcsődre, vagy elszámolási viták miatti működési zavarokra is alkalmazni lehet.

Tekintettel arra, hogy Tapolcán egy mentő esetkocsi működik, a betegek átszállítása esetén őrzés nélkül maradt volna a város és környéke, így ez már önmagában elegendő érv lett volna a katasztrófahelyzet kihirdetésére. Emellett a városból ugyan 30 percen belül elérhető másik járó-betegszakellátó és 60 percen belül kórház is, ám az ellátási körzetében levő több kisebb településnél (például Zalaendrődnél) már nem így van, ezért a falusiak ellátási esélye miatt a város kórházát még az átmeneti időben is meg kellett tartani. Egyébként is életszerűtlen lett volna – mint Bujdosó László, regionális tisztifőorvos fogalmaz, ha május elsején szabadságolják, vagy szélnek eresztik a dolgozókat, amíg az új engedélyeket kiadják.

Bár a jogszabályok módosítását eredetileg a Heves megyei kórházakat tavaly nyárig működtető HospInvest Zrt. elleni felszámolási eljárás indokolta, végül mégsem Hevesben kellett először bevetni. Tapolcán a HospInvesttel egy tőről fakadó Medisyst Kft volt a működtető, és az önkormányzat olyan óvatlan módon szerződött velük 30 évre, hogy felkészületlenül érte őket, amikor a cég néhány év után felmondta a verdiktet. A megegyezésben ugyanis az szerepel, hogy az önkormányzatnak könyv szerinti értéken kell megtéríteniük az addigi fejlesztéseket, így most mintegy félmillárd forintot kellene kifizetniük a szakrendelő befejezéséért.

Mivel az anyagi részletekben november óta nem tudtak megegyezni, végül a Medisyst visszaadta a működési engedélyét. Tapolca és a tisztiorvosi szolgálat is kényszerhelyzetbe került. A testület létrehozott egy önkormányzati céget, de az engedélyzetetés így is hetekig tartott volna. Ezért élve az új jogszabályi lehetőségekkel az egészségügyi miniszter elvette a működtetési jogot a Medisysttől és az új cégre, a Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft.-re testálta át, a tisztiorvosi szolgálat pedig még április harmincadikán éjfélkor ideiglenes működési engedélyt adott az új vállalkozásnak. Emellett a miniszter a dolgozókat is „átvezényelte” – persze csak papíron a magáncégtől az önkormányzati vállalkozáshoz. Valójában ugyanazok a helyen dolgoztak tovább. Az intézményt azután pontban éjfélkor „einstandolta” az önkormányzat, előbb lecserélték a kapu melletti táblát, majd Császár Antal tapolcai polgármester, Lasztovicza Jenő, a megyegyűlés elnöke és Bujdosó László regionális tisztifőorvos átvette a kórházat Kern József többségi tulajdonostól és Németh Attila ügyvezetőtől.

A végleges engedélyeket május 18-áig sikerült beszerezni, ekkor a miniszter megszüntette a katasztrófahelyzetet, és az önkormányzat immár normál „üzemmódban” működteti tovább a kórházát. Az elszámolási vita pedig várhatóan a bíróságon folytatódik.