Alakulnak az egészségpénztárak

A február 11-én elfogadott törvény alapján az állam 22 egyszemélyes, zártkörű részvénytársaságként működő kötelező egészségbiztosítási pénztárat alapít; négyet a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban, 18-at pedig a megyékben. A pénztárak jegyzett tőkéje legalább 20-20 millió forint, a szavazati jog 51 százalékát biztosító részvények az állam forgalomképtelen kincstári vagyonába tartoznak, pénztáranként 49 százalékot azonban értékesítenek.
A törvény elfogadásának mikéntjét számos szervezet és személy, köztük a köztársaság elnöke is bírálta. Egyebek között kifogásolták, hogy végrehajtási rendeletek híján csak kevés tudható a felvázolt új rendszer majdani működéséről. A többi közt ellen emelt szót alkotmánybírósági beadványában Csáky András és Herényi Károly (MDF), kérve a jogszabály alkotmányellenességének kimondását. Az MDF képviselőcsoportja úgy véli: "ellentétes az alkotmány 54. paragrafusának első bekezdésével, hogy a beteg egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállítása a biztosítópénztár döntésétől függően ellehetetlenülhet azzal, hogy a beteg nem kapja meg az állapota alapján indokolt egészségügyi ellátást." Problémásnak tartják az egyén önrendelkezési jogából levezetett szabad orvos- és intézményválasztást is, véleményük szerint ugyanis "a beteget a szabályozás elzárhatja a területi ellátást végző kórházaktól és az ott dolgozó orovosktól. Sérülhetnek továbbá az önkormányzatok külön törvényben előírt feladat ellátási kötelezettségei" - állítja az MDF, amely szerint "több olyan rendelkezés található a törvényben, ahol a rendeleti szintre utalt ügyeket törvényi szinten kellett volna szabályozni".

Időközben megjelent a törvényhez kapcsolódó rendeletek közül kettő. Az első Az egészségbiztosítási pénztárak forgalomképes részvényeinek értékesítésére és a pályázati eljárás lebonyolítására igénybe vehető közreműködő kiválasztására vonatkozó részletes szabályokról címet viseli (lásd jobb oldali linkünkre kattintva). Eszerint a kisebbségi részvények eladására a pályázatot a vagyonkezelő az utolsó pénztár cégbejegyzését követően írja majd ki. Mint a február 28-án napvilágot látott kormányrendelet kimondja, „a pályázat meghirdetésének időpontja: a legkorábbi közzététel napja.”
A pályázatot a vagyonkezelő, azaz a pénzügyminiszter írja ki, oly módon, hogy a pályázati felhívást az érdeklődők lehető legszélesebb köre megismerhesse, „ideértve az EGT-államban és 3. országban székhellyel vagy lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező lehetséges ajánlattevőket”. A pályázatot a Pénzügyminisztérium is közzéteszi honlapján.
A nyílt eljárásban, nyilvános pályázaton történő értékesítés többfordulós. Az első, úgynevezett előminősítő szakaszban megvizsgálják, hogy a pályázó alkalmas-e az egészségpénztári feladatok ellátására, illetve, hogy pénzügyileg megbízható-e. A második forduló maga az ajánlattétel. „Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni, feltéve, hogy – értékesítési eljárás esetén – annak elfogadása nem jár vagyonvesztéssel” – mondja ki a jogszabály.
Az ajánlat megtételére legalább 30 napot kell biztosítani. A szabályozás értelmében azok a pályázók, akik túljutnak az előminősítésen, konzorciumot alapíthatnak, és így a második fordulóban együtt is beadhatnak ajánlatot. A beérkezett ajánlatokat közjegyző jelenlétében bontják fel. A kiíró mielőtt maga vagy egy általa megbízott értékeli az ajánlatokat, megismeri az általa felkért értékelő bizottság véleményét. A kiíró – a bevételek növelése érdekében – a pályázat lezárta előtt ártárgyalást is elrendelhet, illetve egy ajánlattevő esetén felhívhatja ajánlata módosítására. E folyamat során a kormányrendelet szerint a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető.
A pályázatokat a beadástól számított 30 napon belül bírálják el, ez az idő azonban legfeljebb 90 napra meghosszabbítható. Az eredményről a döntést követően 8 napon belül értesítik a pályázókat, s az értesítést követő egy hónapon belül kötnek szerződést velük. Amennyiben a pályázat nyertese valami miatt visszalépne, a kiírónak módja van arra, hogy a sorban következő pályázóval kössön szerződést.
A második rendelet a Közép-magyarországi Régióban kialakítható pénztárak területét jelöli ki. A központi régióban az első pénztár az észak-pesti és a váci területen alapítható meg. Ez magában foglalja a főváros IV., XIII., XIV. és XV. kerületét, továbbá az aszódi, dunakeszi, gödöllői, szobi, váci és veresegyházi kistérséget. A budai pénztári terület része az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület, továbbá a budaörsi, érdi, pilisvörösvári és szentendrei kistérség. A kelet-pesti és monori pénztár területe a X., XVI., XVII., XVIII., és XIX. kerület, továbbá a ceglédi, monori és nagykátai kistérség, míg a negyedik pénztár a dél-pesti és dabasi területen alakulhat meg; ennek része az V., VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerület, illetve a dabasi, gyáli és ráckevei kistérség.

k. a.

A pénztártörvény alapján készülő kormányrendeletek listája

1. A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó szabályokról
2. A Budapestből és Pest megyéből álló térség négy területre történő felosztásának szabályairól 
3. A kötelező egészségbiztosítási pénztár éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek részletes szabályairól 
4. Az Országos Kockázatkezelői Alapból finanszírozott ellátások igénybevételi szabályairól és az azokhoz az EBP által fizetendő önrészről
5. Az egészségbiztosítási pénztár üzletszabályzatának tartalmi követelményeiről
6. A beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rend és a beutalás szakmai szabályairól, valamint a betegút-szervezési szabályzat kötelező tartalmi elemeiről 
7. Az egészségügyi szolgáltatóknak a tevékenységük progresszivitásszintje szerinti besorolásra vonatkozó szabályokról
8. A pénztári várólistán igénybe vehető fekvőbeteg-szakellátások köréről, a központi és a transzplantációs várólista működtetéséhez igénybe vehető szervről és a várakozási idő tartamáról, valamint a betegfogadási listáról 
9. A Díjtételbizottság és a Fejkvótabizottság működése részletes szabályairól
10. Az Egészségbiztosítási Pénztárak számlavezetése szabályairól
11. A külföldön történő gyógykezelés feltételeiről és elszámolási rendjéről
12. A várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi, szakmai feltételeiről (45/2006 EÜM-rendelet módosítása) 
13. Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista formai és tartalmi követelményeiről, a vezetésére szolgáló számítógépes program minősítésének szabályairól
14. Az egészségügyi technológiák tb-támogatásba való befogadásának rendjéről (EÜM-rendelet)
15. A fejkvóta kialakítása eljárásrendjének, a fejkvóta elemeinek és a kockázatmegosztás mértékének szabályairól 
16. A pénztári kártya tartalmi és formai követelményeiről, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátásának szabályairól
17. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítás keretében nem jogosult személyek egészségügyi ellátásának egyes szabályairól 
18. A kötelező minőségügyi jelentés tartalmáról 
19. A teljesítményelszámolási besorolórendről 
20. A szerződések megkötéséről
21. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részletes szabályairól 22. Az egyes betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendjéről 
23. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatárról