Akciósorozat az "egyszemélyes döntéshozatal" ellen
Felvilágosító akciósorozatot indít a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK), a kiemelt cél, hogy az egészségügyben megváltoztassák jelenlegi a "szuperkoncentrált döntési mechanizmust".
- NEK: a kormány vonja vissza a Semmelweis Terv végrehajtásáról szóló határozatát (Frissített!)
- Kinek fájhat a Semmelweis-terv?
- A NEK nemzeti konzultációt sürget az egészségügyről
- Semmelwis Terv - vélemények (Frissített!)
- A kötelező kamarai tagság zsarolás
- Aláírásgyűjtés a kötelező kamarai tagság ellen
Ezt a NEK tagja, Cser Ágnes jelentette be a kerekasztal soros ülése utáni sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. Mint mondta, jelenleg egy személyben Szócska Miklós egészségügyi államtitkár dönt arról, hogy hol, mikor és milyen minőségi ellátáshoz juthatnak az emberek.
Erre szeretnék felhívni az állampolgárok figyelmét. Standokat állítanak fel, és az emberek tájékoztatásával lépnek fel az egészségbiztosítási alap forrásainak mindenféle szempont nélküli szétosztogatása ellen. Helyre kell állítani a demokratikus társadalombiztosítási döntési mechanizmusokat a források felhasználásában és a közszolgáltatások nyújtásában – tette hozzá Cser Ágnes.
Gilly Gyula, a NEK szakértője kifejtette: nem lenne baj a struktúraátalakítással, de meg kellene mondani, hogy milyen alapelvek szerint történik az átszervezés. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás azt szolgálja, hogy az egészségügy szereplőit megfélemlítsék, leszámoljanak azzal, akinek ellenvéleménye van, és megvásárolják a támogatást. A rendszer minden egyes szereplőjét hallgatásra lehet kényszeríteni – mondta Gilly Gyula, de hozzátette: az egészségügyben ez a hallgatás nem a beleegyezés, hanem a félelem.
Kifejtette: az elmúlt hónapokban számos olyan rendelkezés született, amellyel hol egyik, hol másik jogszabályon módosítottak. Ezek együttes hatásaként szeptember elseje óta az "úgynevezett egészségügyi államigazgatási szerv mindenféle törvényi szempontrendszer nélkül úgy dönt az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeiről, ahogy jónak látja". Ezzel véleménye szerint ugyanaz a helyzet állt elő, mint 2006-ban az akkori egészségügyi miniszter, Molnár Lajos által kreált szabályozás eredményeképpen. Ahogy a jelenlegi, úgy az akkori törvényi szabályozás sem szabott meg semmilyen szempontot a források elosztásáról, így ez elleni panasz esetén a bíróság sem tudna eljárni. Mindezek miatt ezeket a rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 2008-ban alkotmányellenesnek, a jogállamiság elvét sértőnek találta, ezért megsemmisítette.
Gilly Gyula azt is elmondta: jelenleg mindössze arról szól szabályozás, hogy a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátó intézmények elvi elérhetőségét szabályozza, az előbbi esetében 60, míg az utóbbinál 30 percben. Gilly Gyula megjegyezte: Budapesten elvi szinten ez egyetlen intézménnyel is megvalósítható. Továbbra sem tudni, hogy mi lesz a kórházak sorsa, hányat zárnak majd be – tette hozzá. A NEK szakértője szerint a kormány azt sem tudta, mit fogad el akkor, amikor az egészségügy finanszírozását érintő rendelkezéseket jóváhagyta, miután csak salátarendeleteket fogadtak el.
