Ahogy nő a terhelés, úgy romlik az ellátás minősége

Ugyanazokat a köröket futjuk: a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni. Egyre több helyen függesztik fel a halasztható ellátásokat, így azok a betegek is nehéz helyzetbe kerülnek, akik megússzák a koronavírust.

A MOK-nak sincs információja arról, hogy „a keleti megyékben, ahol a hírek szerint most a legrosszabb a helyzet, mennyire képesek a szakmai követelményeknek megfelelően ellátni a betegeket, vagy mennyire kényszerülnek olyan döntésekre, amiket alapesetben nem kellene meghozniuk” - mondta Svéd Tamás. Csak abban lehetünk biztosak, hogy az ápoló-beteg arány romlásával egyre több ilyen probléma lesz.

Az intenzív ágyak bővítése egy ponton túl nem segíti, sőt rontja az ellátás minőségét. Svéd Tamás egy ejtőernyős példával illusztrálta ezt korábban:

„Százan ülnek egy zuhanó repülőn, van húsz ejtőernyő. Széttéphetem és összevarrhatom őket másként, csinálhatok kisebbeket. Megoldhatom, hogy 30 ember kapjon ejtőernyőt, így ennyien élnek túl, de néhányan nagyon össze fogják törni magukat. Adhatok 40 embernek is ejtőernyőt, akkor 25-en fogják túlélni a becsapódást, de még mindig megmentettem plusz öt életet az eredeti 20-hoz képest, a 30-nál már öttel kevesebbet. Ha viszont 50 embert próbálok megmenteni ugyanígy, mindnyájan meg fognak halni. Ezt a határt nem szabad átlépni az intenzív ágyak bővítésekor.”

A kormány a harmadik hullám idején sem ismerte el, hogy van felső határ. Innentől kezdve a kórházak vezetésén múlik, milyen módon teljesítik az utasításokat. Jelentős részben a helyi kórházi vezetés hozzáállásán múlik az ellátás minősége, és hogy milyen eséllyel élnek túl a betegek.„Az egészségügy nagyon egyenletlen, ez semmit sem változott a járvány alatt, jelentős különbségek vannak ellátásban, terhelésben és protokollokban is.”

A kórházban ápolt covidosok száma továbbra is gyorsabban növekszik, mint egy évvel ezelőtt. Ahogy korábban írtuk, több oka van annak, hogy megint ilyen súlyos a helyzet, kezdve azzal, hogy az emberek 40 százalékának egy oltása sincs, ráadásul sokaknál megkophatott a védettség, mióta megkapták az első kettőt.

Nem arról van szó, hogy az oltások ne működnének. Ez már csak abból is kiderül, hogy hasonló helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor, pedig most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, és a delta variáns gyorsabban terjed a tavalyinál. Bár a kórházban levők oltottsági statisztikáit még nem hozták nyilvánosságra, hazai beszámolókból és más országok adataiból tudjuk, hogy az oltottak erős védettséget szereznek a súlyos betegséggel szemben.

Svéd Tamás is megerősítette, hogy - amennyire ez informális források alapján tudható - sokkal több oltatlan van intenzíven, mint oltott.

Az oltott betegek közt pedig többségben vannak, akik az év elején kapták meg a vakcinát, eleve sérülékenyebbek, vagy „olyan oltást kaptak, ami az ő populációjukban nem lett volna igazán ajánlott”.

„Úgy érezzük, a kormányzat visszaél az egészségügy dolgozóinak elhivatottságával és kötelességtudatával, így azzal, hogy a járvány alatt a nyomásgyakorlás kézenfekvő eszközeihez (kilépés, önként vállalt többletmunka felmondása) sem nyúlhatunk.”

„Végül igen visszásnak éreztük Gulyás Gergelynek a kományinfón hangoztatott véleményét is, mely szerint az orvosi kamara nem kezeli felnőttként az állampolgárokat, ezért akar »haldoklókat mutogatni«. Ellenkezőleg, a MOK szeretne az embereknek a járványt, a védekezési módokat, az oltások felvételét illető felelős döntéseihez minden szükséges információt megadni. Ezért kérjük a járvány kezdete óta az adatok transzparens kezelését, azok más országokéhoz hasonló közzétételét, valamint ezért is szeretnénk a rendelőkben, kórházakban folyó küzdelemről, nehézségekről reális képet adni” - reagált Svéd a miniszter szavaira.

Svéd szerint úgy tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció az oltásra tett fel mindent, gyakorlatilag az az üzenet, hogy ha megvan az oltás, akkor nincs is semmi másra szükség.

Magyarországon a MOK-titkár szerint a járványügyi védekezés irányítása egyrészt túl sok kézbe aprózódik szét, másrészt az egészségügyi és gazdasági szempontok mellett a jövő évi választások közeledtével a döntésekben és kommunikációban mind nagyobb szerepet látszik kapni az aktuálpolitika.

„A járványnak és még a legoptimálisabb járványkezelésnek is vannak áldozatai. Egy felelős döntéshozó sok szempontot kell, hogy figyelembe vegyen - egészségügyit, gazdaságit, társadalmit, még politikait is. A hangsúly a prioritásokon van. A mi prioritásunk egyértelműen egészségügyi, járványügyi. Másba nem is látunk bele - még pontosabban sajnos ebbe sem eléggé. Még a szakmának, a kamarának is hiányosak az egészségügyi ellátásról szóló információi. Véleményünk szerint a pártoknak konszenzust kellene kötniük, és rövid távon a járványkezelést, hosszabban az egészségügy átalakítását ki kellene venniük napi politikai csaták színteréről, lehetővé téve így az őszinte kommunikációt is” - mondta Svéd a 444.hu-nak.

Szerinte egy biztos: transzparens járványkezelés nélkül igazán sikeres, egyben a hibákból folyamatosan tanuló, optimális járványkezelést nem látunk a világban.