Egészségpolitika
Agyvisszaszívás
2009. június 04. 09:30
.jpg)
Hat fiatal, nemzetközileg is versenyképesnek ígérkező témával foglalkozó tudós alapíthat kutatócsoportot az MTA kutatóintézeteiben az Akadémia elnöke által meghirdetett Lendület Fiatal Kutatói Program keretében. Közülük hárman is orvosi, orvosbiológiai témával foglalkoznak.
A Lendület programról:
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy hazacsábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
A felhívás meglehetősen szigorú követelményeket írt elő a jelentkezőknek: A kutatócsoport-vezetőnek korosztálya olyan nemzetközileg elismert, az elmúlt években folyamatosan kiemelkedő és növekvő teljesítményt mutató kutatójának kell lennie, aki képes az elkövetkező 10–15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkára és ehhez versenypályázati kutatásfinanszírozás megszerzésére. A kutatási témának olyan, a nemzetközi érdeklődés előterében álló, távlatokkal rendelkező kutatási iránynak kell lennie, amelyben a nemzetközileg magasan értékelt eredményesség az utóbbi öt évben folyamatosan növekedett. E tényt a beadott jelentkezésben be kellett mutatni. Csak új, vagy a kutatóintézetben eddig fő profilként maximum öt éve művelni kezdett kutatási témával lehetett pályázni. A felhívásra tartalmas, sokat ígérő pályázatok érkeztek a világ minden tájról.
A 28 beérkezett pályázatot pályázatonként három anonim bíráló értékelte, értékelésük alapján a második bírálati fordulóban zsűri tett javaslatot a nyertesekre. 2009-ben hat nyertes kap öt éves periódusra támogatást – összesen 240 millió forintot – a Lendület program keretében.
Hárman a nyertesek közül:
Buday László
Buday László elsőként fedezte fel azt a mechanizmust, mellyel a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet az ún. Ras fehérjék felé. Ez a felfedezés is közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni. Ennek a felfedezésnek nemcsak az alapkutatásban volt nagy visszhangja, hanem a daganatkutatásban is, ugyanis a Ras fehérjék működése gyakran megváltozik a daganatos sejtekben. Ez a felfedezés is közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni.
Jelenleg Buday László munkacsoportja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja. Ezek a jelpályák szabályozzák a sejtek osztódását, illetve mozgását. Jelenleg a Buday-labor tovább vizsgálja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit, de most a hangsúly áttevődött a sejtmozgás szabályozása felé. Az elmúlt években itt is sikerült leírni az egyik mechanizmust, mellyel az ún. epidermális (bőr) növekedési faktor (vagy EGF) a sejtmozgást szabályozza. Ugyancsak vizsgálták, hogy a daganatos májsejtek milyen módon tudnak mozogni. Ezeknek a kutatásoknak azért van jelentősége, mert a mai napig nem világos, hogy az elsődleges daganatból kikerülő, áttéteket adó tumor sejtek milyen jelpályák segítségével tudnak hatékonyan vándorolni. Buday László munkacsoportja, más nemzetközi munkacsoportok mellett, intenzíven vizsgálja ezt a bonyolult, de a daganatáttétek gyógyítása szempontjából kritikus területet.
.jpg)
Papp Balázs
A biológia tudománya az elmúlt évtizedben drámai változáson ment keresztül, hála a kísérletes módszerek ugrásszerű fejlődésének és az internet terjedésének. Ma már hatalmas adattömeg áll rendelkezésre nemcsak az élőlények genetikai térképeiről, hanem az egyes gének működéséről és kölcsönhatásaikról is. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy az élőlények működését nem lehet csupán az egyedi génműködések alapján megérteni, hanem ehhez a nagyszámú gén együttes, rendszerszintű viselkedését kell vizsgálni. E felismerés révén ma már egyre fontosabb szerep jut a rendszerbiológiai megközelítéseknek, amely során a kutatók számítógépek segítségével több száz, vagy akár több ezer gén kölcsönhatásából igyekeznek levezetni az élő sejt viselkedését és gyógyszerhatóanyagokra adott válaszát. Napjainkban a rendszerbiológia egyik fő kihívása az, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló óriási adattengerből értelmezhető tudást automatizáltan kinyerni és ez alapján újabb kísérleteket tervezni. Csoportuk célja, hogy mesterséges intelligencia eljárások bevetésével egy „robotkutatót” építsen ki, amely a génhálózatok működésének felderítését és új antibakteriális szerek keresését végzi automatizálva. Reményeik szerint megközelítésük alkalmas lehet akár rezisztens baktériumok megfékezésére is.
Szabadics János
Korábban megismerkedett a legmodernebb neurobiológiai vizsgálati módszerekkel, napjaink agykutatásának fontos kérdéseivel, és hozzájárult laboratóriumának nemzetközileg is igen nagyra értékelt tudományos sikereihez. Az irvine-i Kaliforniai Egyetemen további fontos felfedezésekhez járult hozzá, és érdeklődése olyan alapkutatási kérdések felé terelődött, amelyek azon túl, hogy az agykéreg alapvető működését írják le, elősegíthetik az epilepszia kialakulásának jobb megértését.
Olyan új kutatási témákat kíván elindítani, amelyek nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló tudományos kérdéseket válaszolnak meg az agyi hálózatokat alkotó kis méretű sejtrészek elektromos aktivitásának vizsgálatával, hozzájárulva ezzel az általunk ismert legbonyolultabb anyagi struktúra, az agyunk működésének megértéséhez fiziológiás és patológiás körülmények között.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy hazacsábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
A felhívás meglehetősen szigorú követelményeket írt elő a jelentkezőknek: A kutatócsoport-vezetőnek korosztálya olyan nemzetközileg elismert, az elmúlt években folyamatosan kiemelkedő és növekvő teljesítményt mutató kutatójának kell lennie, aki képes az elkövetkező 10–15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkára és ehhez versenypályázati kutatásfinanszírozás megszerzésére. A kutatási témának olyan, a nemzetközi érdeklődés előterében álló, távlatokkal rendelkező kutatási iránynak kell lennie, amelyben a nemzetközileg magasan értékelt eredményesség az utóbbi öt évben folyamatosan növekedett. E tényt a beadott jelentkezésben be kellett mutatni. Csak új, vagy a kutatóintézetben eddig fő profilként maximum öt éve művelni kezdett kutatási témával lehetett pályázni. A felhívásra tartalmas, sokat ígérő pályázatok érkeztek a világ minden tájról.
A 28 beérkezett pályázatot pályázatonként három anonim bíráló értékelte, értékelésük alapján a második bírálati fordulóban zsűri tett javaslatot a nyertesekre. 2009-ben hat nyertes kap öt éves periódusra támogatást – összesen 240 millió forintot – a Lendület program keretében.
Hárman a nyertesek közül:
Buday LászlóBuday László elsőként fedezte fel azt a mechanizmust, mellyel a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet az ún. Ras fehérjék felé. Ez a felfedezés is közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni. Ennek a felfedezésnek nemcsak az alapkutatásban volt nagy visszhangja, hanem a daganatkutatásban is, ugyanis a Ras fehérjék működése gyakran megváltozik a daganatos sejtekben. Ez a felfedezés is közreműködött abban, hogy célzott daganatterápiát lehessen kifejleszteni.
Jelenleg Buday László munkacsoportja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja. Ezek a jelpályák szabályozzák a sejtek osztódását, illetve mozgását. Jelenleg a Buday-labor tovább vizsgálja a növekedési faktorok jelátviteli pályáit, de most a hangsúly áttevődött a sejtmozgás szabályozása felé. Az elmúlt években itt is sikerült leírni az egyik mechanizmust, mellyel az ún. epidermális (bőr) növekedési faktor (vagy EGF) a sejtmozgást szabályozza. Ugyancsak vizsgálták, hogy a daganatos májsejtek milyen módon tudnak mozogni. Ezeknek a kutatásoknak azért van jelentősége, mert a mai napig nem világos, hogy az elsődleges daganatból kikerülő, áttéteket adó tumor sejtek milyen jelpályák segítségével tudnak hatékonyan vándorolni. Buday László munkacsoportja, más nemzetközi munkacsoportok mellett, intenzíven vizsgálja ezt a bonyolult, de a daganatáttétek gyógyítása szempontjából kritikus területet.
Papp BalázsA biológia tudománya az elmúlt évtizedben drámai változáson ment keresztül, hála a kísérletes módszerek ugrásszerű fejlődésének és az internet terjedésének. Ma már hatalmas adattömeg áll rendelkezésre nemcsak az élőlények genetikai térképeiről, hanem az egyes gének működéséről és kölcsönhatásaikról is. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy az élőlények működését nem lehet csupán az egyedi génműködések alapján megérteni, hanem ehhez a nagyszámú gén együttes, rendszerszintű viselkedését kell vizsgálni. E felismerés révén ma már egyre fontosabb szerep jut a rendszerbiológiai megközelítéseknek, amely során a kutatók számítógépek segítségével több száz, vagy akár több ezer gén kölcsönhatásából igyekeznek levezetni az élő sejt viselkedését és gyógyszerhatóanyagokra adott válaszát. Napjainkban a rendszerbiológia egyik fő kihívása az, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló óriási adattengerből értelmezhető tudást automatizáltan kinyerni és ez alapján újabb kísérleteket tervezni. Csoportuk célja, hogy mesterséges intelligencia eljárások bevetésével egy „robotkutatót” építsen ki, amely a génhálózatok működésének felderítését és új antibakteriális szerek keresését végzi automatizálva. Reményeik szerint megközelítésük alkalmas lehet akár rezisztens baktériumok megfékezésére is.
Szabadics JánosKorábban megismerkedett a legmodernebb neurobiológiai vizsgálati módszerekkel, napjaink agykutatásának fontos kérdéseivel, és hozzájárult laboratóriumának nemzetközileg is igen nagyra értékelt tudományos sikereihez. Az irvine-i Kaliforniai Egyetemen további fontos felfedezésekhez járult hozzá, és érdeklődése olyan alapkutatási kérdések felé terelődött, amelyek azon túl, hogy az agykéreg alapvető működését írják le, elősegíthetik az epilepszia kialakulásának jobb megértését.
Olyan új kutatási témákat kíván elindítani, amelyek nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló tudományos kérdéseket válaszolnak meg az agyi hálózatokat alkotó kis méretű sejtrészek elektromos aktivitásának vizsgálatával, hozzájárulva ezzel az általunk ismert legbonyolultabb anyagi struktúra, az agyunk működésének megértéséhez fiziológiás és patológiás körülmények között.
Forrás: MTA
