Abortusz: a döntés joga az anyáé
Ritka, hogy a nők a beavatkozás előtt megmásítsák döntésüket, de erre is van példa – derül ki az MNO abortusztól szóló összeállításából.
A Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház együttműködésében létrejövő új egység kommunikációja erősen félrecsúszott, de arra legalább rávilágított: az abortusszal kapcsolatos kérdések ma is erős indulatokat váltanak ki. És bár a terhességmegszakítás szabályozásán lehet vitázni, az nem kérdés, hogy a hazai helyzet nem fényes: ugyan az 1980 és 1990 közötti 100-200 ezres abortuszszámhoz képest – még 1990-ben is 90-100 ezer ilyen beavatkozás volt – hatalmas előrelépés, hogy ma már csak évi 30 ezer terhességmegszakítást végeznek, de mindez a 90 ezer élveszüléshez viszonyítva így is magas arány.
A Bethesda új részlege felvállalja: kórházukban ilyen beavatkozás nem is történhet. Mindennek a terhességmegszakítások más intézményekben való elvégzésére nem lesz ráhatása, a területi ellátás nem sérül.
Aki ma Magyarországon a terhességmegszakítás mellett dönt, annak előtte két védőnői beszélgetésen kell átesnie. Engedélyezésről ugyanakkor szó sincs, a döntés az anyáé. – A válságos helyzetbe került nőkkel a családvédelmi szolgálatoknál dolgozó védőnők foglalkoznak. Az első találkozáskor arról beszélgetnek a kismamával, hogy milyen krízishelyzet miatt nem tudja vállalni a babát. Elmondják, milyen támogatásokat lehet gyermekvállalásnál igénybe venni, illetve milyen szervezetektől tudnak segítséget kérni. A várandósok tájékoztatást kapnak arról is, milyen lehetőségeik vannak az örökbe adásra – mondja Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Ezt követően a kismamáknak három napjuk van arra, hogy mérlegeljenek, döntésüket meghozzák. Ha kitartanak szándékuk mellett, megkapják azt a hivatalos papírt, amellyel a kórházakban jelentkezhetnek az abortuszra, mellé pedig a csekket, melyet be kell fizetniük.
Ugyan ritka, hogy a nők a beavatkozás előtt megmásítsák döntésüket, de erre is van példa. – Én már túl voltam a két beszélgetésen, időpontom is volt – emlékszik vissza Renáta. Az asszony 2013-ban hozta meg azt a nehéz döntést, hogy babáját nem vállalja. Ekkor már volt három gyerekük, a család beállt erre a létszámra, ráadásul házasságuk is mély válságban volt. Merő kétségbeesés lett úrrá rajta, úgy érezte, nem vállalható még egy gyerek. Mindezt úgy, hogy előtte egy ilyen döntést elképzelhetetlennek tartott: azt gondolta, ha nem az élete forog kockán, képtelen lenne ilyesmire. Elhatározását végül az a beszélgetés változtatta meg, amelyet azzal az orvossal folytatott, aki három gyerekét világra segítette, ő döbbentette rá arra, hogy az abortusszal saját meggyőződése ellenére cselekedne.
