A sürgősségi ellátás a centrumkórház magja
Az Egészséges Budapest Program részeként átalakul a főváros ellátási lánca, amelynek egyik központi eleme az észak-pesti régiót ellátó Honvédkórház lesz. Tamás Róbert dandártábornok, orvosigazgató a Magyar Hírlapnak elmondta, az infrastrukturális elemek mellett a legkomolyabb feladat lesz biztosítani az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát.
– Az Egészséges Budapest Program alapján az észak-pesti régió centrumkórháza a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház lesz. Milyen változásokat hoz ez az ellátásszervezésben?
– A fővárosban jelenleg a mi intézményünk a legnagyobb, van több olyan ellátás, amelyet csak a Honvédkórházban kaphatnak meg a betegek. Ezen a centrumkórházzá válás nem sokat változtat. Csak nálunk működik olyan sürgősségi központ, amely a harminchét szakmára lebontva – a gyermekellátás kivételével – gyakorlatilag minden szakterületet ellát az év háromszázhatvanöt napján. A feladatunk jelenleg kettős: a sürgősségi beavatkozások mellett a területi ellátási kötelezettség alapján az észak-budapesti és észak-közép–magyarországi lakosság ellátását is mi végezzük. Több feladat azonban bőven túlnyúlik a regionális ellátási körzeten, például a plasztikai sebészetben vagy a kardiológiában. De hozzánk tartoznak a katonák, a rendőrök, egyéb rendvédelmi szervezetek állományának tagjai, és már a kéményseprők is. Át kellett vennünk az egykori MÁV Kórház feladatait is, ami a cég nyolcvanezer dolgozójának ellátását is jelenti.
– Melyek azok a hiányzó szakterületek, amelyeket újonnan kell megszervezni a majdani centrumkórház felállásához?
– Óriási feladatot vállaltak a döntéshozók az Egészséges Budapest Programmal, vagyis az EBP-vel, az átszervezés lényege ugyanis éppen az, hogy a centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosi szakma helyet kapjon. Ehhez először is át kellett tekinteni a jelenlegi állapotokat. A Honvédkórházban ahhoz, hogy az ellátási palettánk teljes legyen, még ki kell alakítanunk az onkológiai és a sugárterápiás részleget, de szükségünk van PET CT berendezésre is, mert elengedhetetlen, hogy egy ekkora intézetben legyen ilyen. Le kell fednünk a kardiológia és a szívsebészet teljes repertoárját, az idegsebészetet és a neurointervenciót, vagyis a stroke ellátásának egész spektrumát. Ezek mellett pedig a legnagyobb kérdéskör a transzplantáció, ami azért érdekes, mert az európai átlag szerint minden tizenötmillió emberre kellene egy ilyen specifikus centrumot működtetni. Ez tehát Magyarországon bőven teljesül. De a hematológiában is vannak olyan képességeink, amelyek máshol az országban nem érhetők el. Ezekhez kell majd csatlakoznia a transzplantációs részlegnek.
– Nem elhanyagolható szempont a dolgozók kérdése, a Dobogóra tervezett vadonatúj centrumot például úgy, ahogy van, orvosokkal, szakdolgozókkal kell megtölteni, ám ez érvényes az osztályokkal bővülő Honvédkórházra is. A humánerőforrás-állomány az egészségügyben jelenleg is hiányos. Hogyan fogják ezt megoldani?
– Az lesz az egyik legkomolyabb feladat, hogy az egyes területeken biztosítsuk az orvosok és a szakdolgozók megfelelő létszámát. Amikor megterveztük az EBP orvosszakmai részét, a szakemberállomány kérdését is folyamatosan napirenden tartottuk. Így tehát kiszámoltuk, hogy az egyes szakterületre és a megfelelő ágyszámra hány kollégára van szükség feladatarányosan. Az erről szóló elképzelés már az EBP vezető testülete előtt van. Nálunk minimum tízszázalékos bővítésre lenne szükség, jelenleg csaknem négyezer dolgozónk van.
– Milyen logika mentén alakítják ki az új rendszert?
– Az átszervezés alapja a sürgősségi ellátás újragondolása. Jóformán minden ezt szolgálja majd.
