A strasbourgi bíróság vizsgálja a magyar orvosok titkosszolgálati megfigyelését
2021 márciusában döntés elé állította a kormány az egészségügyi dolgozókat: vagy aláírják a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, vagy elvesztik állásukat a közfinanszírozott egészségügyben.
Az új szerződés a vezényelhetőség, a fizetett szabadság korlátozása mellett tartalmazott egy rejtett „meglepetést” is, amely a jogban járatlan egészségügyiek figyelmét nyilván elkerülte. Ez pedig a rendőrségi törvényből idézett megbízhatósági eljárás alá vonhatóság. Konkrétan évente három alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül titkosszolgálati módszerekkel megfigyelhetők a jogviszony hatálya alá eső egészségügyi dolgozók. Bekamerázhatják az otthonukat, lehallgathatják a telefonjukat, követhetik őket az utcán. Az ügyben 2021 júniusában orvosként panaszt tettem az Alkotmánybíróságnál. Hiszen az eljárás súlyosan sérti az emberi méltóságot, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a személyes adat védelméhez való jogot. Félelemkeltő és indokolatlan az egészségügyi dolgozók számára, hiszen a munkájukkal kapcsolatos bármilyen információ megfigyelés nélkül is hozzáférhető, írja közleményében dr. Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, orvos-közgazdász, az MSZP Egészségügyi Kabinetjének vezetője.
Az Alkotmánybíróság 2022. november 29. napján kelt 3484/2022. (XII. 20.) számú határozatával meglehetősen cinikus érvrendszer alapján elutasította a panaszom. Az indoklásban az szerepelt, hogy a megbízhatósági eljárásnak nagy a társadalmi hasznossága („az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az elérni kívánt célok fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban állnak egymással”). És különben sem volt kötelező aláírni az egészségügyi dolgozóknak az új jogviszonyt. Nem hagytam annyiban, és 2023 áprilisában dr. Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (ECHR) fordultam, ahol pl. 2020-ban a kérelmek 95,15 %-át visszautasították. A beadványomat a bíróság 2023 júniusában befogadta és kiemelt fontosságú (impact case) ügyként kezeli, a magyar kormányt 2024 júliusában hívta fel nyilatkozatának megtételére. A bíróság várható döntése precedens értékű, amely a pedagógusokra kényszerített „korbács törvényre” is hatással lehet.
Mindeközben Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy megtudja, hány lefolytatott megbízhatósági eljárásból született vádemelés. Válaszában államtitkára, Rétvári Bence a kérdés első felére nem reagált, de annyit elárult, hogy idáig 16 vádemelés alapján mindössze 3 elmarasztaló ítélet született. Tehát a Belügyminisztérium is elismeri, hogy csekély számú esetben bizonyult sikeresnek az emberi jogokat sértő eljárás. Ezekben az esetekben is elegendő lett volna az egyszerű büntetőeljárás. Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja, amit az is igazol, hogy Rétvári Bence nem merte megmondani, hogy 2020 óta egyébként összesen hány ilyen vizsgálatot folytattak le, és azok során milyen eszközöket használtak, zárul a közlemény.
