A ReSzaSz az amputációkról és az egészségügyi reformokról
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) szerint nem lehet tovább halogatni az érbetegek ellátásának megreformálását.
Riasztó európai jelentés: még mindig Magyarországon a legtöbb az amputáció – írja tegnap kiadott közleményében a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT). Arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországra nézve elkeserítő tanulmányt tett közzé az egyik legelismertebb nemzetközi orvosi szaklap: Európában nálunk a legtöbb érszűkület miatt végzett nagy amputáció, az ezeket követő halálozások száma pedig háromszor annyi, mint Finnországban.
A világ legjelentősebb érsebészeti folyóirata, a European Journal of Vascular and Endovascular Surgery legfrissebb elemzése szerint továbbra is Magyarország vezeti az európai amputációs statisztikákat. A vizsgálatban résztvevő országok közül hazánkban messze a legmagasabb a combot és a lábszárt érintő nagy amputációk száma: az európai átlag 2,5-szerese; eredményeink Szlovákiáét is alulmúlják – idézi az adatokat a MAÉT.
Egyértelmű az összefüggés a dohányzás, a várható életkor, az egészségügyre fordított összeg és a magas amputációs arány között. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a nagy amputációt követő halálozás tekintetében is listavezetők vagyunk: az ilyen beavatkozások után itthon minden ötödik beteg meghal a kórházban. Ez a halálozási arány a legkedvezőbb finn adatok háromszorosa. Egy 2015-ben megjelent, a magyar amputációs helyzetet feldolgozó hazai elemzés adataihoz képest nincs előrelépés.
A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság a megoldást az érbetegellátás többszintű fejlesztésében látja a végtagok megmentése érdekében, melynek lényege az érgyógyászati centrumok átalakítása és a finanszírozás javítása.
A közlemény nyomán a riasztó adatokra reflektált a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz).
Szerintük ez a nemzetközi tanulmány megerősíti egy korábbi magyar tanulmány eredményeit, és egyben egyértelmű üzenetet is küld a döntéshozóknak: nem lehet tovább halogatni az érbetegek ellátásának megreformálását.
Természetesen fontos hangsúlyozni az állampolgárok felelősségét az egészségük megőrzésében, de jelen esetben a megfelelő készségekkel rendelkező szakemberek utánpótlásának hiánya, az érbetegek ellátásának nem megfelelő szervezettsége, a kevés erőforrás nem megfelelő koncentrációja legalább annyira fontos szerepet játszik – írják.
A ReSzaSz egyetért a MAÉT által kiadott közleményben leírtakkal, és egyben a ReSzaSz 2016-os közleményének üzenetét most is aktuálisnak tartja.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter sajtóban megjelent nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy szándékában áll a szükséges és tovább már nem halasztható egészségügyi reformok megindítása. A ReSzaSz bízik abban, hogy ezt a jó szándékú, szakmailag megalapozott törekvést nem fogja elgáncsolni pártpolitika csatározás, mint ahogy tette ezt az elmúlt években, évtizedekben, és az egészségügy parlamenti ciklusokon átívelően végre prioritásként jelenik meg a kormányzati döntéshozatalban.
A ReSzaSz szerint a következő alappontok mentén sürgősen meg kell kezdeni a érbetegek ellátásának megszervezését: lakosság felvilágosítása (a betegség megelőzésével és saját felelőségükkel kapcsolatban), rendszerszintű szűrőprogramok beindítása, az alapellátás felkészítését ezen páciensek kezelésére, az érbetegek ellátásában résztvevő szakemberek utánpótlásának és képzésének megszervezése, érellátó centrumok kialakítása a betegek érdekeit és a szakma szabályait figyelembe véve.
A ReSzaSz továbbra is támogatja a kormányt és a szakmai szervezeteket az egészségügy betegek érdekeit szolgáló, rendszerszintű átalakításában – zárul a közlemény.
Magyarországra nézve elkeserítő tanulmányt tett közzé az egyik legelismertebb nemzetközi orvosi szaklap: Európában nálunk a legtöbb érszűkület miatt végzett nagy amputáció, az ezeket követő halálozások száma pedig háromszor annyi, mint Finnországban.
A világ legjelentősebb érsebészeti folyóiratának (European Journal of Vascular and Endovascular Surgery) legfrissebb elemzése szerint továbbra is Magyarország vezeti az európai amputációs statisztikákat. A vizsgálatban résztvevő országok közül hazánkban messze a legmagasabb a combot és a lábszárt érintő nagy amputációk száma: az európai átlag 2,5-szerese; eredményeink Szlovákiáét is alulmúlják. Egyértelmű az összefüggés a dohányzás, a várható életkor, az egészségügyre fordított összeg és a magas amputációs arány között. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a nagy amputációt követő halálozás tekintetében is listavezetők vagyunk: az ilyen beavatkozások után itthon minden ötödik beteg meghal a kórházban. Ez a halálozási arány a legkedvezőbb finn adatok háromszorosa. Egy 2015-ben megjelent, a magyar amputációs helyzetet feldolgozó hazai elemzés adataihoz képest nincs előrelépés. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság a megoldást az érbetegellátás többszintű fejlesztésében látja a végtagok megmentése érdekében, melynek lényege az érgyógyászati centrumok átalakítása és a finanszírozás javítása.
