hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

A MOK reformjavaslatai Pintér Sándornak

Nyolc oldalon foglalta össze a Magyar Orvosi Kamara a belügyminiszternek, hogy melyek lennének a legfontosabb lépések az egészségügyben.

Mint az a Magyar Orvosi Kamara elnökségének leveléből kiderül, az egészségügyért is felelős Pintér Sándor kérésére állították össze az ajánlást, aki azt kérte a testülettől, hogy „nyissák tágabbra a gondolkodás kereteit, alternatívaként pedig az eddigi joghelyzettel és gyakorlattal nem konform javaslatokat is felvethetnek”.

Ezeket javasolják:

  • új Semmelweis terv
  • adat alapú tisztánlátás
  • szerkezeti átalakítás
  • HR struktúra és kompetencia átalakítás
  • ápolás megerősítése
  • betegutak újraszabályozása
  • minimumfeltételek megújítása
  • szakmai szabályok fejlesztése
  • infokommunikációs technológiák alkalmazásának támogatása
  • az alapellátás és a népegészségügy megerősítése
  • az ÁNTSZ visszaállítása
  • állami szakmai felügyelet a magánellátóknál.

A Semmelweis tervvel összemérhető részletességű program elkészítését javasolja a kamara, amely kijelöli a jövőképet és egyben igazodási pontot jelent a rendszer minden szereplője számára. A megújított Semmelweis terv társadalmi támogatáshoz a tervet megalapozó adatokat transzparenssé, széles körben publikussá kell tenni. A szakmától mindehhez támogatás, a változások elfogadása csak informált bevonásuk esetén várható – írják.

Egy reális terv alapja a tényhelyzet ismerete, amelyhez azonban nem állnak rendelkezésre a megfelelő minőségű adatok, mivel az ellátók, az intézményrendszer és a menedzsmentek egyaránt az adatok célhoz kötött torzításában érdekeltek. A probléma megoldása alapesetben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) adott, hiszen minden orvosi tevekénység ennek használatához kötött. Azonban a valós humánerőforrás-helyzet akkor lenne látható, ha valós idejű összefűzés lenne a MOK tagnyilvántartása, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) működési nyilvántartása és a Nemzeti Népegészségügyi Központ, illetve a kormányhivatalok által kiadott működési engedélyek között. Így az is garantálható lenne, hogy csak működési engedéllyel rendelkező orvos vehessen részt a gyógyításban.

Az átalakítás megtervezéséhez ismerni kell a hatékonysági és eredményességi mutatókat, a morbiditási és mortalitási adatok mellett például a szövődmények, a kórházi fertőzések arányát, akár intézményi bontásban. Szintén fontos a betegelégedettség egységes mérése és publikálása, mert ez hatással lehet a közellátás betegközpontú működésére.

A gyógyítás a szakellátásban erőforrás-koncentrációt igényel, és a jelenlegi széttagolt, sok esetben redundáns szerkezet munkaerő oldalról sem tartható fenn. A megváltozott technológiai, kulturális és szakmai környezet ennek megváltoztatását lehetővé teszi.

A szerkezet önmagában nem reformálható, ezzel együtt kell változnia a rendszer működésének és szabályozásának. Ennek három alapvető feltétele van:
- a HR struktúra és kompetencia átalakítása,
- a szabályozási eszközök megújítása,
- a finanszírozási/érdekeltségi rendszer átalakítása.

A legfontosabb feladat a szakdolgozók állományának mennyiségi és minőségi fejlesztése. A szakdolgozói béremelés folyatása elkerülhetetlen, de külön kiemelt bérezését kell biztosítani a kiemelt kompetenciájú ápolóknak (APN), a kompetenciakörök kibővítésével egyidejűleg.

Bár összességében nincs orvosi létszámhiány, de egyes szakterületeken igen, amelyet a közszférában egyre növel a magánszféra agresszív terjeszkedése.

A szerkezeti átalakításnak, az ellátás minőségének és biztonságának alapvető feltétele az ápolás fejlesztése, beleértve az otthoni szakápolást és a hospice ellátást, valamint a szociális ellátórendszeren a szakápolást.

Betartható, de megkövetelt szabályokat kell hozni a betegutak átszervezése során, amelyeket a valós szükségletek és HR lehetőségek alapján kell újraszabályozni annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson az állapotának megfelelő ellátáshoz. Ennek végrehajtásához a kamara egy online, egységes előjegyzési rendszer kialakítását javasolja.

A megújított minimumfeltételeket a realitásoknak megfelelően kell meghatározni, az egyedi tevekénységek (OENO kódok, HBCs -k) tárgyi személyi és társított feltételeinek megfeleltetve, majd ebből meghatározva egy osztály vagy rendelés minimumfeltételeit.

Kiemelt, fajsúlyos és aktív szerepet vállalna a kamara a szakmai irányelvek készítésének, karbantartásának, oktatásának felügyeletében. Ahhoz, hogy a szakmai irányelvek a napi gyakorlatban is érvényesülhessenek, társadalmasítani kell a készítésüket, korrekciójuknak visszacsatoláson, monitorozáson kell alapulnia, bevezetésüket pedig be kell építeni a szakmai továbbképzés rendszerébe.

A MOK szorgalmazza a telemedicina hatékonyabb támogatását többek között:

  • az orvos nélküli térségek alapellátásának biztosítása érdekében;
  • az otthon viselhető eszközök adatainak központi feldolgozásában;
  • a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások terjesztésében;
  • a központi előjegyzési rendszer kialakításában;
  • betegelégedettségi és szakmai minőségi mutatók mérésében, elemzésében;

A lakossági szolgáltatások integrált felületeként az NHS Call mintájára be kell vezetni a megújított DrInfó rendszert.

A finanszírozásban elengedhetetlen a reális/valós költségek elismerése, indikátorokra épülő teljesítményarányos rendszerben, transzparens ösztönzéssel.

Az alapellátás fejlesztésben többféle modell, működési/szervezési forma együttélésére kell felkészülni, a praxisok generális államosítása kontraproduktív lenne, de megfontolható a tartósan betölthetetlen praxisok felvásárlása a praxiskezelőn keresztül.

A nemzeti szűrőprogramoknak nem szűrési kampányokra, hanem a megelőzés, a szűrés, a kivizsgálás, a gyógyítás, a rehabilitáció és a gondozás egységére kell épülnie.

A Köz- és magánegészségügyi szféra merev szétválasztása káros. A magánegészségügy az agresszív növekedés ellenére nem állt össze rendszerré. A szegmens jobb megismerése érdekében az EESZT-n keresztül elemezni kell a teljesítményét, igénybevételét, és monitorozni kell az ellátás minőségét, megteremtve ehhez az intézményi hátteret önálló egészségügyi felügyelet felállításával, vagy az OKFŐ kompetenciájának kiterjesztésével.

A MOK Pintér Sándornak tett javaslatai itt olvashatóak.

Könyveink