Közérdekű adatigényléssel kikérte az Országos Mentőszolgálat kiérkezési adatait Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki az ATV-ben beszélt erről. A nyugat-európai mentőszolgálatok saját honlapjukon közlik azokat az adatokat, amelyek alapján a mentés tevékenységét meg lehet ítélni.

Elsősorban olyan minőségi indikátorokról beszélünk, mint a kiérkezési idő. Kunetz Zsombor rámutatott, hogy 2021 után évről évre romlott a kiérkezési statisztika. Ez adott esetben több óra is lehet, hiszen jelentős munkaerőhiány van, időnként előfordul, hogy 40-50 feladat várakozik kiadásra – tette hozzá. Amíg a kiküldendő mentőegységet megtalálják, több óra is eltelhet, ezt azonban nem számítják bele a kiérkezési időbe, ám a szakember szerint az az adat, amit publikálnak, gyakorlatilag egy taxi szerinti menetidő, de még ebben is gyalázatos az eredmény.

A mentőszolgálat öt kategóriába sorolja a bejövő segélyhívásokat:

  • a legsürgősebb a kiemelt P1-es kategória, mint például az újraélesztés: ekkor átlagosan 15 perc a kiérkezési idő. Kunetz Zsombor szerint a valóságban 19-23 perc az idő, ami alatt az életveszélyes helyzetek 90 százalékában kiérnek – ez a 2024 októberi adat. Ugyanebben a helyzetben a nyugat-európai mentőszolgálatoknál jóval 15 perc alatti időket mérnek. 
  • A P2 a legkevésbé súlyos, veszélyeztető állapot, itt sokkal tragikusabbak a kiérkezési adatok, becslések szerint az országos átlag 40 perc, Budapesten viszont előfordulnak 50-60 perces esetek is. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha valakinek például levágja a lábát a villamos.

Az OMSZ tavaly novemberi közleménye szerint komoly eredmény, hogy a legsürgősebb, „kiemelt P1” esetekben a feladatok növekvő száma mellett is fenn tudták tartani a gyors kiérkezési időt, ami az év első tíz hónapjában a segélyhívástól a beteghez érkezésig átlagosan 12 perc volt, közli a lap.