A legtöbben az állami egészségügyet választják

Az állami és a magánegészségügyi ellátás között számos különbség van: finanszírozás, elérhetőség, várakozási idő és az ellátás minősége. Az állami egészségügyi rendszert általában az állam finanszírozza, gyakran hosszú várakozási idők lehetnek, az orvosok és az ápolók nagyobb munkaterheléssel dolgoznak, ami hatással lehet az ellátás minőségére és az időre, amit egyes betegek ellátására fordítanak. Ezzel szemben a magánegészségügyi szolgáltatásokat az egyén magánbefizetések vagy magánbiztosítások segítségével finanszírozhatja, gyorsan hozzá tud jutni az orvosi ellátáshoz, és jobb színvonalú, gyorsabb ellátást is nyújtanak. Emellett szélesebb körű szolgáltatások is elérhetők, például új technológiák, korszerűbb kezelések és gyorsabb hozzáférést biztosítanak speciális orvosokhoz vagy klinikákhoz.

Az OTP Egészségpénztár megbízásából készített felmérés eredményei[1]  alapján a legtöbben (76%) mégis az állami egészségügyet választják. Annak ellenére, hogy a válaszadók 46%-a arról számolt be, hogy az orvosok csak további vizsgálatokat javasolnak és nem szívesen válaszolnak arra, ha nem értik a diagnózist, mivel nincs elég idejük, hogy végighallgassák őket. Az állami egészségügyi szolgáltatásokat legfőképp a 60 éven felüliek veszik igénybe (89%). Ennek oka az lehet, hogy korlátozottak az anyagi forrásaik, gyakran komplex egészségügyi problémáik vannak, amelyeket az állami egészségügyi rendszer jobban tud kezelni, vagy szimplán csak nem rendelkeznek elegendő információval az egészségügyi szolgáltatásokról, emiatt megszokásból az állami egészségügyi rendszerre támaszkodnak.

A fiatalabb korosztály ezzel szemben inkább a magánegészségügyi szolgáltatásokra támaszkodik (38%), bizakodóak (37%) és nyugodtak (30%) egy-egy ellátás előtt. A válaszadók majdnem felére (47%) a magánegészségügyben dolgozó orvosok elég időt szánnak és készségesen adnak gyakorlati tanácsokat is. Ám való igaz, hogy a kiemelt bánásmódnak, a gyors hozzáférésnek, a szélesebb körű szolgáltatásoknak sokszor nagyon borsos ára van.  

Az OTP Egészségpénztár korábbi kutatásából[2]  fény derült arra, hogy a magyarok havonta 15 ezer forintot költenek egészségügyi kiadásokra. A KSH legfrissebb adatai szerint az egy főre jutó éves egészségügyi kiadások összege meghaladja a 300 ezer forintot. Azt viszont sokan nem tudják, hogy egészségpénztári tagsággal az egészségügyi kiadások igen széles skálája fedezhető.

Az OTP Egészségpénztár adatai alapján 2022-ben az egészségpénztári számla terhére a leggyakrabban egészségügyi termékek vásárlását – gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket –, az igénybe vett szolgáltatások közül pedig a fogorvosi szolgáltatásokat és a szülészet-nőgyógyászat költségeit számolták el a tagok.

Ezen felül még olyan kiadások is elszámolhatóak, mint a szemüveg, tápszer, de akár bizonyos sportórák is. Az OTP Egészségpénztár ügyfélportálján a pénztártagok több mint 100 szolgáltató közül választhatnak, honlapján keresztül pedig kényelmesen foglalhatnak online időpontot a széles partneri hálózatnak köszönhetően.

,,Az Egészségpénztári tagság másik nagy előnye, hogy a befizetések után 20% adó-visszatérítéssel is élhetünk, emellett további 10% visszatérítésére is van lehetőség, ha orvosi javaslatra megyünk el szűrővizsgálatra egészségpénztári számlára, így összesen akár 150 ezer forint adó-visszatérítést is kaphatunk. THa családtagjainkat bejelentjük kedvezményezettként, akkor az ő kiadásaikat is elszámolhatjuk, így akár gyermekeink, szüleink vagy éppen nagyszüleink egészségügyi kiadásait is rendezhetjük az egészségszámlánkról, ezzel növelve a visszatérítés mértékét” – tette hozzá Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.